Léna 1 hónapos kontroll

Ma voltunk Lénával az egyhónapos tanácsadáson

4750g

56cm

mindene rendben van, a köldöke is

van egy kis szájpenésze (boraxos oldattal kell ecsetelni) meg egy pár piros pöttye, ami gomba (piros festékkel kell kenni és Canestent kell kenni rá este)

a szortyogásra orrcseppet kell adni

Szóval már mindjárt egy hónapos... ma négy hetes.

Nagyon telik az idő.

Találtam egy idézetet:

"Gyerekekkel hosszúak a napok, de rövidek az évek."

Hát igen, ezt érzem én is erőteljesen.

Közben megcsinálták itthon a vízórát, utána elsétáltunk megrendeltük a tolóajtót a hálóba, aztán meg elmentünk az új játszótérre a fehérvári útra. Maja egész nap szuperül viselkedett, semmi gond nem volt vele.

De este megint program volt. Fél kilenctől altattuk, fél 10-kor aludt el kb. Közben 5-ször kijött, én legalább 8-szor bementem szigorúan, mire elaludt végre.

Léna fél kileckor már aludt, de kilenckor felébredt újra, akkor etettem még egy kicsit, visszaaludt. Most ő volt a problémamentes.

az én lelkemmel mi van?

igen, tudom én vagyok a felnőtt, én vagyok az anyjuk, nekem kell türelmesnek, figyelmesnek, szeretetteljesnek lennem mindig

de az én lelkemmel ki törődik? csak azt hallom, hogy ne legyek dühös, ne legyen türelmetlen, meg ideges, de az vagyok... sajnálom

tényleg sajnálom, de nekem ez nehéz...

ha az egyikkel minden rendben, tuti, hogy a másik "kitalál" valamit

ha Maja alszik, biztos, hogy Léna nem, és sírásával felkelti a nagyot

ha Léna alszik, biztos, hogy Maja nekiáll randalírozni, hátha felébred a kicsi... ennek legenyhébb verziója a cumisüveg ágykerethez csapkodása meghatározott ritmusra... jegyzem meg csendben, olyan mintha az én idegeimen táncolna meghatározott ritmusra

persze lehetne rosszabb is, tudom

mindkettő egészséges (leszámítva a kis náthát, de nem így értem), okosak, épek, szépek

egész jól telnek az éjszakák - Majával ilyenkor már gondok voltak a felborult életrend miatt)

Maja nem bántja Lénát, csak szeretgeti - ebben néha túlzásokba esik, de amíg nem üti-vágja direkt, addig semmi vész

tudok szoptatni stb

de biztos lehetne jobb is, és ha másoknak lehet az az elvárása, hogy én legyek türelmesebb, akkor nekem miért ne lehetne az a vágyam, hogy fél kilenckor letehessem mindkét gyereket aludni és még egy órát értelmesen eltölthessek felnőttként, mielőtt bezuhanok az ágyba, mondván, hogy mindjárt kelni kell etetni

és ha ez a vágyam nem teljesül (eddig még egyetlen egyszer sem) akkor miért nem lehetek csalódott, dühös?

Maja beteg, Léna újra szortyog

Már a címből is látszik, hogy van minek örülni, na!

Hétfőn Maja ment bölcsibe, bár picit köhécselt, de próbáltuk ezt figyelmen kívül hagyni.

Este én mentem érte és tök jól elvoltunk egész este szinte. Kivéve az este legvégét, amikor elkezdett szívszorítóan sírni, hogy fáj a füle.

Na, remek, ilyen se volt még.

Este kilenckor irány az ügyelet.

Nem tudom ki mondta, de valamit nagyon tudott, a gyerekek kizárólag este 8 után, vagy még jobb esetben péntek este 8 után lesznek betegek, amikor már orvos csak az ügyeleten van.

Gábor beült az autóba Majával, miután hosszas könyörgés után fel tudtuk öltöztetni, és elvitte a Bólyai utcába. Szerencsére hamar megjárták. nem volt senki.

Az ügyeletes doktornő mondta, hogy be van pirosodva a torka, nagyon köhög, folyik az orra, nem mehet bölcsibe, Panadol, Mucopront, ha kell lázcsillapító.

Éjszaka lázas volt, 3-kor nyöszörgésre keltünk, kapott egy kúpot és megúsztuk hűtőfürdő nélkül - kivételesen.

Léna közben aludt - már nem is emlékszem, hogy jól vagy rosszul.

Úgyhogy kedden itthon voltunk hármasban. Na ez a nem egyszerű, de azért egészen jól alakult. Gábor hazajött 2-re, elvittük Maját a Terpitkóhoz, aki mondta, hogy semmi vész, ne nagyon menjünk ki, ne mossunk hajat, de nem kell gyógyszer, mert meggyógyul magától.

Anyu is ideát volt, és egész jó volt az este is, leszámítva Maja fürdetését, amikor is ordítani kezdett, hogy ne anyu fürdesse. Gondolom engem szeretett volna, de közben pont etettem, úgyhogy nem tudtam jönni.

Gábor elment focimeccsre (Fiorentina-DVSC 4-3), mi meg anyuval tettük le a két lányt. Maját fél kilenckor elzavartam aludni, nem is hisztizett. Persze Léna nem volt egyszerű eset, fél 8-tól etettem, fél kilenckor besokalltam, letettem, kicsit aludt, sírni kezdett, aztán megint felvettem. Negyed tízkor már teljesen kivoltam, letettem, hadd sírjon, sírt is... - és a tv is beszart, pedig ment az új sorozatom... (Damages, A hatalom hálójában) anyu fél 10-kor ment haza, amint kilépett Léna elhallgatott és elaludt. Viszont 2-ig aludt.

Nem értem igazán, hogy mit miért csinál. Van hogy kibír 4-5 órát éjjel, de reggelente már 2 óránként kel. Na mindegy

Múzeum, ebéd, gyurma

A vasárnapot eldöntöttük, hogy Majának szenteljük, aktív pihenéssel.

Úgyhogy irány a Vajdahunyad vár, Mezőgazdasági Múzeum. Egész jó volt, de mindig elfelejtjük, hogy Maja ehhez még kicsi és neki az nem indok, hogy oda nem szabad benyúlni, ne menj be, ne piszkáld, fogd a kezem, ne szaladj el, mert elveszel.

Két éves...

Oké, de akkor mit lehet csinálni vele?

Amikor hideg van kint és nem nagyon lehet sétálni? Vagy ha zuhog?

Nem ülhetünk minden nap, minden órában otthon.

De ekkora gyerekeknek semmi program nincs. Minden program már nagyoknak van. És az alsó határ 3 év, de inkább 5-6. Amíg ennél kisebb a gyereked, addig meg oldd meg ahogy akarod.

Már minden könyvet kívülről tudunk, minden verset, minden mesét.

Rajzolni még nem tud, legózni nem akar örökké. Nem tud még babázni, még nem játszik szerepjátékokat. Akkor mi marad?

A mesenézés? De abból is elég...

Eh

Utána elmentünk Gergőékkel ebédelni a paprika étterembe, ami elég vicces volt, mert Maja kb fél óráig bírta, utána nekiállt engem vegzálni

Bence kb 40 percet aludt, utána kézből kézbe adogattuk, hogy mindenki tudjon ebédelni

Léna meg végig jó fej volt, azt hittem ordítani fog, de semmi

Utána itthon gyurmáztunk, és próbáltunk normális családot játszani, egész jól sikerült...

Na persze a gyurmázást is úgy kell elképzelni, hogy mi gyurmáztunk, Maja szétszedte az összes állatunkat...

A kétgyerekes lét nehézségei

hol is kezdjem?

talán a két gyerek?

hmmm

no igen...

Léna abbahagyta a szortyogást, párásítottunk 2-3 napig és ettől teljesen jól lett.

Viszont Maja itthon volt csüt-pénteken, ami enyhén szólva is kikészített minket Gáborral.

A rugdosódás, ütögetés, menj innen (rosszabb pillanataiban takarodjatok innen) elég rosszul érint minket, de azért sejtjük, hogy mi lehet az oka.

Maja haragszik, neheztel, sokszor megsértődik, ha nem akarja, akkor meg sem hallja, amit mondunk. Szándékosan ellenkezik, néha direkt rosszalkodik, pl kiöntött 2 üveg vizet a kádból a földre. Az elsőnél nem szóltam rá, csak mondtam, hogy ezt nem szabad, és most hozom a felmosót, aztán mire visszaértem a felmosóval még egy adagot kiborított. Ettől persze kiakadok teljesen, néha kiabálok is vele, meg Gábornak mondom, hogy ezt nem lehet kibírni.

Az esték a legrosszabbak, amikor meg Léna nem bír elaludni és van hogy 7-től 10-ig folyamatosan szoptatok - pár perces szünetekkel. És ha erre még Maja rátesz egy lapáttal, hogy márpedig ő nem alszik, akkor kész a káosz.

A héten MINDEN este sírtam, hogy ezt nem bírom, ezt így nem lehet.

Közben azon elmélkedem, hogy szeretem-e eléggé őket, mert ha eléggé szeretném, akkor ezt könnyebben kéne viselnem. De közben meg úgy gondolom, hogy miért kéne nekem örömtáncot járnom, ha ordít bármelyikük, miért kéne vidámnak lennem attól, ha épp hullafáradt vagyok éjszaka és haragszom rájuk.

Na mindegy.

Túléljük, mert más is túlélte. Majával is elmúlt az első időszak, aztán elmúlt az is, amikor a foga jött és nyűglődött vele. Ez is el fog múlni...

Remélem legalábbis. Mert esténként olyan szinten vagyok fáradt, depresszív és elkeseredett, hogy néha azt gondolom, hogy ez mégse nekünk való... Néha éjjel még rosszabb lesz - pl ha Léna indokolatlanul 1,5 óránként felkel - de néha jobb, pl ha Léna megmagyarázhatatlanul 4-5 órát alszik...

pocsék anya?

úgy tűnik ehhez nem kell sírni hagyni Lénát, elég hogy fel kell kelni hozzá éjjelente és máris pocsék anya vagyok

felkelek, felkelek, de közben türelmetlen és idegbeteg vagyok, hogy miért kellett felkelnie, miért nem alszik végig 4 órát, ha képes rá, miért ébred 1,5 óra múlva újra

biztos direkt csinálja, satöbbi

persze nem vele van a baj, hanem velem

ettől jó szarul érzem magam, hogy micsoda anya az ilyen, ideges vagyok, fáradt vagyok, sírhatnékom van

lehet hogy nem szeretem Lénát eléggé? vagy nem kellett volna még második gyereket vállalni? vagy egyszerűen csak alkalmatlan vagyok?

rémesen érzem magam, egyedül érzem magam, magam alatt vagyok, semmihez sincs kedvem, csak feküdni és nem csinálni semmit

:(((

egész jó kis éjszaka

A mai éjszakánk egészen jó volt, mondhatni eddig a legjobb, orrfolyás ide vagy oda. Igaz, este nagyon nehezen tudtam csak letenni Lénát, mert bár már 8-kor kidőlt, evés közben elaludt igazából fél 10-ig nem bírt elaludni.

Hagytuk 10 percet sírni, akkor el is aludt, de utána 20 perc múlva ébredt, úgyhogy magunk közé vettük, etettem még egy kicsit és köztünk hagytam amíg el nem aludt jó mélyen.

Utána csak 2-kor ébredt, evett, visszaaludt.

Utána meg csak 6-kor kelt, evett és egy kicsit még visszaaludt, olyan fél nyolc-nyolcig.

Utána kilencig nyűglódött, evett is meg aludt is.

Most meg betettem a hordozóba hogy onnan nézelődhessen és elpilledt.

11-re jön a védőnő, addig alhatna. Eh, nyekereg... Bekötöm a kendőbe, hadd pihenjen még.

az a fránya orrfolyás

Péntek óta folyik Léna orra - remek.

A péntek éjszakánk rettenetes volt, óránként keltünk szívni az orrát porszívóval. Szombat-vasárnap már jobb volt, de nem tud szegény aludni, mert nem kap levegőt.

Én meg idegbeteg vagyok attól, hogy a három óra helyett másfélóránként fel kell kelni hozzá. Napközben jobban alszik, meg ha magam mellé veszem akkor is jobban alszik. Érdekes, a nagyágyon alva nem szortyog... Ki a csoda érti ezt.

Mindenesetre már emlékszem, Majával is így volt, síkideg voltam attól, hogy éjszaka szoptatni kell - valahogy ezen kéne változtatni, mert megint nem lesz tejem. De nem tudok fekve szoptatni, mert akkor elalszom én is, Léna is, és órákon át eszik minden hatékonyság nélkül. Az ágyban ülve meg baromi kényelmetlen, legalábbis még nem találtam meg azt a pozíciót, ami kényelmes lenne.

Ma éjszaka is, éjfélig aludt kb kilenctől, utána kelt 2-kor, utána 3-kor, utána 4-kor. 5-kor odavettem magam mellé, Mikor már magam mellé vettem, akkor nem is akart enni, csak odabújt, belekapaszkodott a háóingembe - alig bírtam lefejteni a kis ujjait, amikor kimentem pisilni, és akkor aludt fél 8-ig, fél nyolckor evés és utána fél 11-ig aludt mellettem az ágyban.

Fél 11-kor evett, utána délben megint evett, eddig nyöszörgött, és betettem a hordozóba hogy mindjárt indulunk sétálni, de bealudt, úgyhogy megvárom, amíg felébred, most nem kedzem átpakolni.

Ezt a gyakori evést nem szeretném állandósítani, de a doktornő mondta, hogy ne vigyem el hozzá az orrfolyás miatt, mivel gyógyszert úgyse ír neki, etessem sokat, orrcsepp, orrszívó, sapka a fejére és napoztassam az arcát. A hét végére már jobban lesz.

Hát remélem...

Maja most Kisvárdán van, gondoltam ezen a héten egy kis rendszert csempészek az életünkbe, de ez az orrfolyás bekavart, a bedugult orrú babával mit lehet csinálni... etetni, orrot szívni. Hát így jártunk.

Egyébként is teljes lelkiismereti válságban vagyok, mert a kicsinek úgy érzem többet engedünk, mint Majának. Maját hagytuk sírdogálni, az ágyában kellett aludnia, napközben mondjuk nem hagytam sírni - nem is emlékszem hogy teltek el az első hetek. Most Lénát nem hagyom sírni éjjel, részben Maja miatt, meg amiatt, hogy az orra folyik. Majánál úgy volt, amikor már egyszer átaludt 4 órát éjjel, akkor hagytuk sírni ha hamarabb kelt...

De mit csináljak? Nem a sírása a baj, hanem hogy nem tudom, hogy jó-e...

Amikor egyedül vagyok és gondolkodom, hogy mit hogy kéne, akkor mindig elbizonytalanodom, hogy biztos most is valamit el fogok szúrni. Ha nem a kicsivel, akkor Majával... Ha alszik nappal akkor azon aggódok, hogy éjjel nem fog, de felébreszteni meg nem akarom. És olyan egyedül érzem magam... :(

Eszünk-alszunk-sírdogálunk

ezt Léna csinálja természetesen...

Maja néha hisztizik, irreális apróságokon, például, hogy nem a nagy cumisüvegbe, hanem a kicsibe kéri a teát, vagy hogy nem kér vacsorát, hanem joghurtot kér (jottókot - ahogy ő mondja).

Léna édes, tegnap egész nap tök jól elvolt, szunyókált, aludt, szopizott, aztán estére - mire én már hulla voltam - kinyílt a szeme. Egy órát szopizott - már szerintem meleg levegő se jött - és utána nem akart elaludni.

Épp kezdtem idegbeteg lenni, hogy már nincs tejem, a gyerek meg éhes.

Gábor leállított, hogy fejezzem be, minden rendben, ne csináljam a fesztivált, tegyem mellre, hadd cumizzon, aztán majd elalszik. Megnyugszik ő is, megnyugszom én is.

Aztán így lett, tényleg megnyugodott és nagy nehezen elaludt míg én a tv-t néztem kimerülten.

Éjjel ébredt eggyel többször, de valami zavarhatta, mert enni nem akart, csak nyöszörgött egy kicsit.

Aztán reggel 5-kor is nyöszörgött - akkor meg büfizett - Gábor altatta vissza.

Fél nyolckor evett, nyolckor visszaaludt. Aludtunk 10-ig. Én legalábbis 10-kor felkeltem, Léna még alszik. Szerintem most már mindjárt kel - aha, hallom is. Úgyhogy megyek