A kétgyerekes lét nehézségei

hol is kezdjem?

talán a két gyerek?

hmmm

no igen...

Léna abbahagyta a szortyogást, párásítottunk 2-3 napig és ettől teljesen jól lett.

Viszont Maja itthon volt csüt-pénteken, ami enyhén szólva is kikészített minket Gáborral.

A rugdosódás, ütögetés, menj innen (rosszabb pillanataiban takarodjatok innen) elég rosszul érint minket, de azért sejtjük, hogy mi lehet az oka.

Maja haragszik, neheztel, sokszor megsértődik, ha nem akarja, akkor meg sem hallja, amit mondunk. Szándékosan ellenkezik, néha direkt rosszalkodik, pl kiöntött 2 üveg vizet a kádból a földre. Az elsőnél nem szóltam rá, csak mondtam, hogy ezt nem szabad, és most hozom a felmosót, aztán mire visszaértem a felmosóval még egy adagot kiborított. Ettől persze kiakadok teljesen, néha kiabálok is vele, meg Gábornak mondom, hogy ezt nem lehet kibírni.

Az esték a legrosszabbak, amikor meg Léna nem bír elaludni és van hogy 7-től 10-ig folyamatosan szoptatok - pár perces szünetekkel. És ha erre még Maja rátesz egy lapáttal, hogy márpedig ő nem alszik, akkor kész a káosz.

A héten MINDEN este sírtam, hogy ezt nem bírom, ezt így nem lehet.

Közben azon elmélkedem, hogy szeretem-e eléggé őket, mert ha eléggé szeretném, akkor ezt könnyebben kéne viselnem. De közben meg úgy gondolom, hogy miért kéne nekem örömtáncot járnom, ha ordít bármelyikük, miért kéne vidámnak lennem attól, ha épp hullafáradt vagyok éjszaka és haragszom rájuk.

Na mindegy.

Túléljük, mert más is túlélte. Majával is elmúlt az első időszak, aztán elmúlt az is, amikor a foga jött és nyűglődött vele. Ez is el fog múlni...

Remélem legalábbis. Mert esténként olyan szinten vagyok fáradt, depresszív és elkeseredett, hogy néha azt gondolom, hogy ez mégse nekünk való... Néha éjjel még rosszabb lesz - pl ha Léna indokolatlanul 1,5 óránként felkel - de néha jobb, pl ha Léna megmagyarázhatatlanul 4-5 órát alszik...