2007. augusztus 31., péntek

2 hetesek vagyunk

A mai hangulatom a pocsék-anya-vagyok és a nem-szeretem-eléggé-a-gyerekem jegyében telik...
Komolyan írni kéne egy listát a paráimból...

Ma vagyunk két hetesek! Hihetetlenül repül az idő. A mai parám az, hogy múlt hét óta nem hízott... mert hogy heti egyszer mérjük, múlt héten 3410 volt ma 3430... és még nem vagyunk a születési súlynál... pedig úgy tűnik, hogy eszik eleget... jaaaaj, lehet hogy nincs elég tejem? De amelyik ciciből eszik onnan még utána szoktam tudni fejni, akkor mi lehet a gond? Tegnap volt, hogy egyszerre csak 40 grammot evett a szokásos 70 helyett

Tegnap a nap szinte álomi volt, sétáltunk, aludtunk, este 10-ig minden klassz volt, de ekkor a főgonosz (aki én vagyok) megpróbálta letenni az ágyikójába, hogy na akkor most alvás van...Innentől éjfélig szívszakasztó sírás... én csak halkan hüppögtem, hogy apa fel ne ébredjen de Maja beleadott mindent és csak ordított... sehogy sem bírtam lenyugtatni... pedig már tök fáradt volt... hiába az összes ének, dúdolás, pörgés-forgás... semmiaz aranytartalékunk (ajánlom melegen mindenkinek) - az, hogy megnyitjuk neki a csapot és arra elhallgat - sem vált be hosszú távon, mégsem alhatok a fürdőben, nyitott csapnál állva... és már majd összeestem...

Aztán utolsó mentsvár: szopi... erre elhallgatott és evett, de én úgy bealudtam, hogy csak 1-kor rémültem fel, hogy úristen hol agyerek, mi ez a csönd? Majd jobbra nézek és ott lóg rajtam... Vissza az ágyba, háromig alvás... háromtól újra szopi, 5-ig meg se rezdültem... úgy bealudtam, Maja-drága szuperül elvolt... aztán ébresztő hatkor, azóta pakoljuk ide-oda, hogy ne nyüszögjön.
Most apa elvitte "sétálni" be a hordozóba és mentek egy kört a kocsival. Azóta alszik... kíváncsi vagyok meddig. Mert 9-kor enni kéne, ugyanis 10-re dokihoz megyek...

2007. augusztus 30., csütörtök

olvasgatom a fórumot.... jó azért tudni, hogy nem csak én küszködök... meg azt is, hogy egyszercsak végeszakad ennek a kornak és majd ez is hiányozni fog... pont úgy, ahogy hiányzik néha nekem a nagy hasam, meg a rugdosás (bár a hányinger nem, de ha a kettő együttjár... üsse kő)

próbálom a 2,5-3 óránkénti szopit... kivéve ha nagyon éhes mondjuk 2 óra múlva... de ha annál hamarabb sírdogál (ez egy elég erős eufemizmus arra a jelenségre, hogy üvölt) akkor mászkálok vele, meg beszélgetek vele, vagy nagyon jobb híján leteszem egy kicsit hadd sírjon, mert utána meg tudom nyugtatni azzal, ha felveszem...

Maja most alszik - imádom olyan gyönyörű...
amikor sír akkor is gyönyörű... csak akkor nem ez az első ami eszembe jut...

már 8.30 óta alszik, 9-kor kellett volna ennie, mert előtte csak 6-kor evett.... várom, hogy felébredjen és egyen, mert el kéne mennem pelusért... hát hihetetlen, hogy milyen tempóban pusztítjuk a pelust... és ugyan a libero 3-6 kilósból van itthon, de az olyan nagy rá, hogy rossz nézni... kénytelen vagyok a 2-4 kilós újszülöttest ráadni még...
Maja tegnap nagyon jó volt, leszámítva az este 8-tól 10-ig tartó időt... azalatt kicsit nyűgösködött meg sírdogált... úgyhogy a doktor housenak nem hallottam csak a felét

Aztán éjféltől reggel 6-ig aludt, mondjuk 7-kor újra kelt... és azóta nem hajlandó az ágyában 15 percnél többet megmaradni. 15 percig elvan, nézelődik, "énekel" (mármint szuszog, hörrenget és nyöszörög ritmusra) de aztán kiabál... és akkor jön anya...

Most magamra kötöttem a hordozókendőben, hogy legalább a kávémat meg tudjam inni.
Kiváncsi vagyok milyen lesz ma, hogy megint ilyen az idő...

Tegnap volt a dokinéni, megnézte maját, minden rendben van, beadtuk együtt a K vitamint és a D vitamint is. Nagyon lelkiismeres dokinéni. Megnyugtatott, hogy mindent jól csinálok és megcsodálta Maját, hogy milyen szép, és mekkorát nőtt egy hét alatt.

Kár hogy ilyen az idő, így nem tudok sétálni menni, mert nincsen esővédő a babakocsin... meg különben is én is elázok nagyon...

2007. augusztus 29., szerda

egy viszonylag nyugis éjszaka

egy pár kép először is...









Most éppen alszik ez a kis virágszál, így van egy kis időm. Nem mondhatnám, hogy túl sok időm-kedvem-türlemem van a blogot írni, pedig kéne, mert később már nem így fogok emlékezni a dolgokra.

Általában az figyeltem meg, hogy ilyenkor reggel alszik a reggeli evés után kb 11-ig, 12-ig, ezalatt van időm csinálni a dolgaimat. De mondjuk van egy-két fordítás is, amit csinálok, meg e-mailekre válaszolgatok, hogy egy kicsit tartsam a kapcsolatot a külvilággal.

Tegnap például olyan szinten nem aludt, hogy csak pislogtam... 9-től aludt 11-ig, utána egy kicsit fent volt és aztán aludt 1-ig... de egytől egy szemhunyásnyit sem este 7-ig. Közben voltunk sétálni, mentünk jobbra-balra, néha sírdogált, néha feküdt az ágyában és nézelődött, néha cipeltem és meséltem meg énekeltem neki. Este 6-tól már olyan fáradt volt, hogy nem bírt elaludni, ha felvettük, lebillent a kis feje, de ha letettük egy perc múlva felriadt az alvásból és sírni kezdett. Már annyira sajnáltam.
Aztán fél héttől megfürdettük, 7-kor evés, és háromnegyed nyolc körül bealudt.

Viszont úgy bealudt, hogy hajnali 2-ig meg se rezdült. Már néha ránéztem, hogy lélegzik-e még...
Akkor újra evett, visszatettem az ágyikójába, egy fél órán át teljesen jól elvolt, de aztán sírni kezdett... Mi meg - a gonosz szülők - hagytuk sírni, 20 percet szabtam meg, hogy addig hagyjuk... ha nem hagyja abba, akkor felvesszük, nehogy baja legyen...
De pont amikor kb letelt a 20 perc és elindultunk, hogy na sétálgatunk vele, elaludt, és hatig alvás volt.

Most megint alszik, 8-kor evett, most van 11... szerintem nemsokára indul a délutáni műszak.

Gábor - igaz, hogy szabin van - de bement dolgozni. :(

Jön ma délután a doktornéni, beadjuk a D3 vitamint és a K-vitamint... remélem addigra hazaér.

Én meg bejelentkeztem az urológiára péntekre, mert azok a bacik, amiket találtak amúltkor az nenm hagy békén és nem vagyok teljesen jól.

Megpróbálom visszamenőlegesen leírni, hogy az első napokon mi volt a kórházban, a füzetből átírom ide, amit jegyzeteltem.

2007. augusztus 28., kedd

az első hét itthon









Na, nem akarom naponta írni, mert annyi időm sajnos nincs.

Mindenesetre...

Hétfőn hazajöttünk a kórházból, Maja sárgasága elmúlt, illetve olyan szintre csökkent vissza, amivel simán haza lehet hozni. A hordozóban hoztuk haza, tök jól bírta az utat, kis asztronautának nézett ki benne a kis sapijával, meg ahogy be volt szíjazva.

Estére beindult a tejem is, legalább most már biztos, hogy tud enni.

Éjszaka beriasztott kétszer a légzésfigyelő... Zita persze bőgött, a kislányunk aludt tovább szépen, mintha mi se történt volna... Apa és anya pedig hajnali egykor fogták és az ágyat becipelték a szobába... hogy rá tudjak nézni... jó kis éjszaka volt...

Kedden jött a védőnő, mindent rendben talált, mindennel meg van nagyon elégedve, nagyon szép kislány Maja...

Éjjel újból próbálkoztunk a légzésfigyelővel... grrr újból riasztás... ááááááá, persze majának semmi baja... na, gyerek a babakocsiba, babkocsi betol a szobába, anya tudja nézni...

Szerdán jött a gyerekorvos, minden nagyon rendben van, megkérdeztük a légzésfigyelőről... mondta, hogy szükségtelen... csak felesleges para-perceket okoz anyukának, a gyerek meg úgyis vesz levegőt... többet nem kapcsolom be az biztos...

Közben összefolynak a napok, hogy mikor mi volt. Az éjszakákra se emlékszem, mindenesetre azt tudom, hogy voltunk sétálni csütörtökön is, voltunk piacon is pénteken, szombaton itt voltak Kláriék, voltunk IKEÁban mászkálni, Maja nagyon jól bírta csak délutánra borult ki enyhén... nem akart aludni...
Ja, és hazajött Gergő! Nagy meglepetés!!! Pénteken egyszercsak beállított! Sőt András is hazajött!!! Hát én úgy megörültem, hogy elsírtam magam. Persze vérbeli nagybácsihoz méltón nem bír betelni Majával, ő is csinált róla egymillió képet... és csak nézi és dícséri. Hozott egy csomó kisruhácskát, ami majd később tök jó lesz... most még nagyok...

Most meg próbáljuk beállítani valami rendszerre, de egyelőre még nagyon pindurka, semmi érzéke a rendszerhez :)

Hálistennek van tejem, remélem elég is. Maja olyan 40-50-g-okat eszik, de magától hagyja abba az evést...

2007. augusztus 20., hétfő

Maja horoszkópja

Ardó Maja Flóra
Csillagjegy: Oroszlán (Tüzes)
Aszcendens: Skorpió (Vizes)
Uralkodó bolygó: Nap
Születési uralkodó bolygó: Plútó

Ön sugárzó személyiség, akibõl melegség és biztonság árad.. Szeretetét élvezni annyi, mint biztonságban lenni. Szavainak és tetteinek õszintesége és hitelessége szolgál aranyfedezetül. Amikor ad, lefegyverzõen nagyvonalú, amikor kér, nincs helye ellenvetésnek. Ha máskor nem is, de mikor gyereke születik, mindenképpen önmagára talál. Férfiként pátriárka, nõként anyatigris. Szülõi szerepét mindenek fölé helyezi. Gyakran azonban harcias, és ilyenkor legjobb küzdõtérnek házassági kapcsolata kínálkozik: gyakran e négy fal közötti harc valóságos megszállottjává válik. Mivel legtöbbször közöl és nem kommunikál (hiszen már egyszer megmondtam), hamar kialakul az állóháború.
[ Oroszlán csillagjegy 3. dekádban ]

Szereti a kihívásokat, nem ijed meg a nehéz feladatoktól sem. Munkájában és minden másban igen kitartó. Bírálatait, okvetetlenségeit a környezete nehezen viseli, pedig ha tisztán látnák pozitív, jobbító szándékát, nem félnének úgy Öntől. Makacssága határtalan, ha meg van valamiről győződve, még a tényekkel sem lehet meggyőzni, Ön senkinek sem hisz, csak saját magának. A szerelemben igen szélsőséges, képes a mindent elsöprő, halálos szerelemre, és ilyenkor a szeretet kinyilvánítását többnyire túlzásba is viszi. A szerelem Önnek fontosabb mint bárki másnak. Ez Önnek misztérium, titokzatos, mély és felkavaró élmény. Szenvedélyesen küzd a szerelméért, annak lelkéért, testéért egyaránt, és ha megszerezte, nem engedi el. Féltékeny, birtokló szerelmes.
[ Skorpió aszcendens 1. dekádban ]


(Nap) a 10. házban, a (Oroszlán) jegyében

Erős hatás
Büszke és méltóságteljes, fontos Önnek a külvilág véleménye. Jó vezető- és szervezőképességgel rendelkezik. Nem sok dolog van az életében amit karrierénél, hivatásánál többre értékel, ezért is igyekszik minél nagyobb társadalmi elismerésre szert tenni. Életének egyik fő célja az egzisztenciális felemelkedés.
A képletben a (Nap) fényszögeinek hatása Fényszög Erő
Központi szerep betöltésére, uralkodásra törekszik. Tele van optimizmussal és bizalommal, könnyen felülkerekedik a nehézségeken. együttállás 99 %

(Hold) a 12. házban, a (Mérleg) jegyében

Erős hatás
Ön ösztönösen keresi a kapcsolatokat, kedveli a társaságot, vonzódik a művészetekhez. Nem viseli nehezen az egyedüllétet, szívesen dolgozik zárt közösségekben. Általában vonzódik a titkokhoz és a titkos tanokhoz. Kiváló intuíciós képességekkel rendelkezik, élvezi ha visszavonultan dolgozhat.
A képletben a (Hold) fényszögeinek hatása Fényszög Erő
Békeszerető, remek diplomáciai érzékkel van megáldva. sextil 94 %

(Merkúr) a 10. házban, a (Oroszlán) jegyében

Kapcsolataiban szeret domináns pozíciót betölteni. Ön hivatása területén is igényli a változatosságot, és hogy jól informált legyen. Adottságait jól tudja hasznosítani. Értelmiségi pályán a helye, de az üzleti életben is kamatoztathatja képességeit.
A képletben a (Merkúr) fényszögeinek hatása Fényszög Erő
Nagy az önbizalma, jó szervezőkészséggel rendelkezik, vezető egyéniség. együttállás 94 %

(Vénusz) a 10. házban, a (Oroszlán) jegyében

Fontos Önnek, hogy környezete hogyan reagál külsejére, megjelenésére, imád tetszeni. Ön nagy hatással van a környezetére. Igen fontos az Ön számára a hivatásbeli siker, a fokozatos emelkedés, és a népszerűség. Mindent elkövet azért, hogy sikeres legyen a pályáján.
A képletben a (Vénusz) fényszögeinek hatása Fényszög Erő
Emberszerető, nagylelkű, ambiciózus. együttállás 94 %

(Mars) a 8. házban, a (Ikrek) jegyében

Nehezen tolerálja az Ön nézeteire vonatkozó ellenvéleményeket, ezért sokszor keveredik vitába. Érdeklődik a halál, az elmúlás kérdésköre iránt, előfordul, hogy félelem nélkül megy bele életveszélyes szituációkba.

(Jupiter) a 2. házban, a (Nyilas) jegyében

Az Ön számára alapvető érték az elfogadás. Vonzódik a valláshoz, a filozófiához, és fontosnak tartja az erkölcsi értékeket. Életében elsődleges szerepet játszik a pénz, ezért az üzleti életben próbál sikereket elérni. Bátran és lelkesen fog hozzá munkájához.

(Szaturnusz) a 10. házban, a (Oroszlán) jegyében

Önt leginkább kötelességtudata és akarata vezérli. Jó vezetői képességekkel rendelkezik, útjáról nehéz letéríteni. Ön céltudatos személyiség, mindig tudja mit akar. Munkájához hűségesen ragaszkodik, nem szeret változtatni. Mindenért megdolgozik, céltudatosan és kitartóan küzd. Kemény munkája elismerést, felemelkedést hozhat.
A képletben a (Szaturnusz) fényszögeinek hatása Fényszög Erő
Jó szervezőkészséggel megáldott, általában szorgalom és rendszeretet jellemzi. együttállás 83 %

(Uránusz) a 5. házban, a (Halak) jegyében

Az Ön eszménye az önzetlenségbe vetett hit. Vonzódik a nehezen megfogható, kissé ködös dolgokhoz. Mindig kapható a kalandokra, de főleg azért, hogy valóra válthassa nem mindennapi elképzeléseit.

(Neptun) a 4. házban, a (Vizöntö) jegyében

Ön törekszik az ideális emberi kapcsolatok kialakítására, amelyekben a szeretet és a jóindulat dominál. Otthonában állandóan igényli és kezdeményezi a változásokat. Talán ezért érzi magát gyakran idegennek otthon.

2007. augusztus 19., vasárnap

a harmadik napunk


Reggel orvosi vizsgálat volt a csecsemőosztályon... kicsit megijesztettek, mert Maja besárgult picit, és ha holnapra nem lesz jobb, akkor nem engednek haza. Amúgy minden rendben van vele, de legkésőbb 3 óránként ébreszteni kell és etetni illetve itatni, hogy ne sárguljon be még jobban...

Éjjel sokat aludt, aminek akkor örültem, de most hogy tudom, hogy a sárgaság jele... így már nem örülök annyira...

Ma nappal is sokat aludt, sőt volt olyan, hogy nem is bírtuk felébreszteni, ekkor rohantam a csecsemőosztályra, hogy most mi legyen??? Levetkőztettük pucérra és úgy etettem...

Remélem hamar beindul a tejem, mert muszáj Majának enni.
Az ilyen Kismajáknak sok tej és sok alvás kell, hogy nagyra nőjenek.

Olyan szépséges, hogfy csak csodálom.

Ezermillió fotó készült róla...

Kaptam Gábortól egy fehérarany gyűrűt ajándékba. Nem eljegyzési gyűrű, de úgy néz ki. Mondjuk kicsit hülyén nézett ki, ahogy odaadta... de azért nagyon örültem neki. Az ujjamra ugyan nem megy rá, mert még kicsit meg vannak dagadva a végtagjaim a terhességtől-szüléstől-hízástól, de lesz ez jobb is.

2007. augusztus 18., szombat

a második napunk

reggel 6 van

Furcsán aludtam az éjjel, egytől kettőig ébren voltam, de utána is óránként ébredtem és azon gondolkodtam vajon mi lehet Majával. Persze mi lehetne??? Lezuhanyoztam és értementem, elhoztam a csecsemőosztályról. Éjszaka csak egyszer ébredt, akkor kanálból adtak neki cukros vizet... egy angyal.

Most itt ülök és potyog a szememből a könny, hogy ez a csoda az enyém, és nem is merek hangosan leegőt venni, hátha csak álmodom, el ne szökjön az álomkép.

Alszik. Néha szuszog, hörren, cuppant.

Nagyon kicsi és törékeny - és hihetetlen, hogy itt van.

Ráncolja a kis orrát, fintorog, de alszik, őt is kimerítette a szülés.

Olyan szép kis szája van - bámulatos...

Szerintem gyönyörű... nem érdekes, hogy az egyik kis füle behorpadt - majd kihorpad :)

Azon töprengek van-e bárki, aki olyan szerencsés, mint én... nem hiszem...

....

Egész nap nem voltunk egyedül, egymást váltoptták anyuék, Kláriék, bejött Ancsa, bejött a Cathy megcsodálni. Trudimama is volt bent, első dédunoka... az is hihetetlen érzés...
Mindenki a csodájára jár a mi kis csodánknak, merthogy az: egy kész csoda.
Le vagyunk nyűgözve
...apa szeme fénye...
...anya virágszála...
...kicsi rózsabimbó...
olyan szép, és egyre szebb, teljesen szerelmesek vagyunk belé.

Gábor azt mondja nekem: nem haragszol ha Maját jobban szeretem most egy kicsit, mint téged?
:))) nem haragszom... én is jobban szeretem őt mindennél...

egész délután nagyon jól aludt - kézben... a kocsiban kellett volna altatnunk, de sebaj...

este nem tudtunk fürdetni menni, mert valami császárhoz mentek a csecsemősök...
Gábor visszajött olyan 9 körül (bontják a falat odahaza) és bent is maradt velem éjjelre

már 10kor letettük volna, de éjfélig egyáltalán nem akart alukálni, csak hordoztatta a kis fokhagyma-popsiját jobbra balra... a végén már az se volt jó, elfáradt, de nem bírt elaludni...
12 körül kivittem a folyosóra, hogy legrosszabb esetben beadom a csecsemőosztályra, de a friss levegőn elaludt egy pillanat alatt... és jól aludt az éjszaka is

2007. augusztus 17., péntek

az első napunk

folytatás következik...

szüléstörténet után rögtön...

Szóval folytatom ott, hogy visszahozták Maját, kicsit kék volt még, kicsit megviselt, de annyira gyönyörű, hogy sírni tudtam volna. Gáborral ottmaradtunk a szülőszobán, négykor ürült ki az alapítványi egyágyas, azt vártuk.

Addig is csak feküdtünk, Maja Gábor hasán, én meg próbáltam aludni, de persze nem ment...

Megpróbáltam megetetni, azzal a kis előtejjel, amim volt, kb 10 percet azért szopizott, nagyon ügyesen... persze ettől is le voltunk nyűgözve :)
Kb háromnegyed 4-ig aludt, utána elvittük a csecsemőosztályra, ahol a csecsemős teljesen ledöbbent, hogy én, aki 12-kor szültem, itt mászkálok... kicserélték a pelusát, volt benne mekónium, tényleg olyan mint a szurok... ragadós, feketés... szegénykém, nem is csoda, hogy olyan randa színű lett tőle a magzatvíz.

Utána 16.40-kor és 18.00-kor is próbáltam etetni, azt mondták minél többet tegyük mellre ilyenkor még a babát. Maja pedig tökügyesen eszeget... mondjuk ki tudja mennyi jön belőle...

Aztán kicseréltük a pelenkáját életünkben először csináltunk ilyet... amíg én csináltam Gábor drukkolt, amíg ő öltöztette én drukkoltam :) vicces volt.

Este 9-re megjöttek Gábor szülei, együtt mentünk fürdetni. Gábor és Miklós nem jöhettek be, mert jött egy anyuka fejni. Megmutattak egy pár dolgot, hogy mit hogy kell csinálni, pelenkázás, köldökcsonk ápolás, stb

Aztán Gábor hazamegy, majd holnap jönnek újra.

Tíz körül próbálunk újra enni, szerintem semmi sem jön, de ő lelkes...

Megjön anyu is, munkából... teljesen odavan az unokájáért... nem is csoda, egy gyönyörűszép tündérkénk van! Megkeressük a Magdit, odaadjuk neki a pénzt, ez a szülés számomra mindent megért...

11 körül beadjuk Maját a csecsemőosztályra, hogy tudjak aludni, aláírok egy papírt, hogy adhatnak neki cukros vizet, de csakis kiskanállal, nehogy a szopi rovására menjen...
Anyu hazamegy, próbálok aludni... nagyon sok minden jár a fejemben, mindent meg kell emésztenem, fel kell dolgoznom.
Megváltozott az egész életem...
1-től 2-ig ébren vagyok, utána pedig minden órában ébredek, és legszívesebben elmennék Majáért, hogy biztos jól van-e... de hát biztos jól van... paramama...

és ez csak egyre rosszabb lesz...

augusztus 17 - szüléstörténet


Jövök a szüléstörténetemmel
Aug 17-én, pénteken reggel be kellett mennünk a kórházba, azt beszéltük meg a dokival, hogy indítjuk a szülést, mert nem jó ez így... (én mindenkinek vasárnapot mondtam, mert ha esetleg mégse jönne össze, akkor engem senki ne kérdezgessen tovább).
Reggel 7-re mentünk, beöntés, borotválás, felvétel, minden megvolt. 8.30-kor bekötötték az oxitocint és megkaptam az antibiotikumot a streptora... rámtették a CTG-t is. Sajna Maja szívhangja a fájásoknál kicsit gyenge volt, amitől legalább jól paráztam amellett, hogy kezdett fájni is.
9-kor jött a dokim, megvizsgált (szűk két ujjnyi) és burokrepesztés: a magzatvíz olyan zöld volt, hogy majdnem elsírtam magam, hogy az én drágám ebben a trutyiban lubickol már kit udja mióta... na ettől még jobban beparáztam.
9-től 11-ig kicsit erősödtek a fájásaim - abszolút elviselhető volt, de sehova nem mehettem, csak ültem, mert a szívhang egyáltalán nem volt bíztató... főleg, hogy a gép kb 40%-os fájásokat mutatott. A dokim és a szülésznőm végig ült mellettem és mondták, hogy ha 11-ig nem halad előre rendesen a vajúdás, mert a fájások alapján ez nulla, akkor megyünk a műtőbe, nem kínozzuk egymást, mert a szívhang egyáltalán nem elég jó... Na ettől Zita kiakadt teljesen, azt se tudtam mit akarjak, még a fájás se fájt úgy aggódtam.
11-kor megvizsgált a doki és mondta, hogy hoppá bő 3 ujjnyi a méhszáj, hát ezt hogy csináltam... merthogy ezek szerint a minimáls fájásaim éppen elég hatékonyak voltak, sőt, az is kiderült, hogy így nem is olyan vészes Maja szívhangja. Na beküldtek a kádba vajúdni. 11.30-tól 2 perces fájásaim voltak, 50 mp hosszúak, és rettenetes hányingerem. 15 percig voltam a kádban, utána megvizsgált újra a doki, mondta, hogy innentől azt csinálok, amit akarok, mert eltűnt a méhszáj és jön a baba feje. Ha akarok álljak, guggoljak, üljek, feküdjek, ahogy nekem jó.
Hát kábé sehogyse volt jó, de én a kád szélére támaszkodva álltam, térdeltem, guggoltam, mindezt tök pucéran, és semi nem érdekelt. Volt jó pár nagyon erős fájásom, nagyjából 10 percig – ezalatt a szülésznő és a doki felváltva térdeltek be alám (mivelhogy én azt csináltam, amit akartam, ha épp guggoltam, akkor is megpróbálták nézni, hogy hol állunk), még röhögtünk is, amikor mondta a szülésznő, hogy várjak, ha így guggolva akarok, akkor hozza a tatamit… hogy hogy volt erőm ezen nevetni, azt nem tudom…
Utána mondták, hogy na, ha bírok, akkor legyek kedves átfeküdni az ágyra, ami egy franciaágy volt, nem ám felrakom-a-lábam-egy-vasba-jellegű szülőágy. Felhúztam a lábam, Gábor tartotta a fejem, és amikor jött a tolófájás, akkor nagy levegőt kellett vennem, benttartani és utána a tolás. A 2. fájásnál mondták, hogy látják a baba fejét. A harmadik fájásra kicsusszant a feje, jött vele a kis válla is, és utána már nem emlékszem, hogy volt-e még egy fájás, vagy csak úgy kicsúszott a kis teste…
Leszívták az orrából, szájából, gyomrából a nyákot, mekóniumos vizet, én meg csak kérdezgettem, hogy mindene megvan, egészséges, él? És közeb hüppögtem, aztán a hasamra tették, Gábor elvágta a köldökzsinórt… a méhlepény egy pillanat alatt kijött, még mielőtt a dokim tudott volna adni egy újabb adag oxitocint, ami kihozta volna… ez is a hihetetlen kategóriát súrolta.
Utána elvitték Maját, Gábor meg anyu mentek vele, és míg engem elláttak, addig ők babáztak. Egy nagyon pici vágást ejtettek, pár öltéssel varrták össze. Az is cask azért kellett, mert a válla is jött rögtön. És mindene megvolt, és szép és egészséges és azt se tudtam hova legyek boldogságomban.
Utána a saját lábamon felkeltem, lezuhanyoztam, 10 perc múlva mentem pisilni és egy 2 óra múlva már a folyosón sétáltunk.

2007. augusztus 16., csütörtök

40+1

Holnap szülünk.

Ez megint egy olyan post lesz, amit megírok, és ha mégsem úgy alakul, akkor nem teszem közzé...

Tegnap újra voltunk anyuval NST-n, a szívhang tök jó volt, nem volt semmivel semmi gond. Viszont mondta a Magdi, hogy megbeszélték a Sanyival, hogy pénteken szülünk vasárnap helyett... Reggel hétre kell mennünk, és délután már babázunk, remélem minden OK lesz...

Most nem kezdem, hogy mi mindenen aggódom, hátha felesleges leírnom minden aggodalmamat...

Amúgy mindenkinek azt mondom, hogy ha vasárnapig nem történik semmi, akkor indítják be, de más holnap reggel indítják... jobb ez így. Jó kis dátum ez az augusztus 17..., és 40+2, az is jó... minden jó, csak legyen egészséges a kis drágám és ne szenvedjünk sokat...

Szóval holnap reggel bemegyünk, 7-re kell menni, Gábornak mondtam, hogy ne szervezzen aznapra meetingeket, mégiscsak egyszer születik első gyereke...

Kicsit izgulok, de ma annyira unatkozom és annyira nem bírom lefoglalni magam, hogy az valami tragikus. Tegnap este még briefet írtam, ma még fordítottam... nem megy ez a semmittevés...

De közben meg már úgy várom, hogy a karomban tarthassam...

Ha holnap tényleg minden rendben lesz, akkor hétfőn már talán jöhetünk is haza... és tűzijátékkal ünnepeljük a drága hazaérkezését...

2007. augusztus 15., szerda

40+0 és még sehol semmi...

ma töltöttük be a kiírt időt - és ezidő szerint dél van és mi még nem szülünk...
mi több, amilyen állapotban vagyok, szerintem még hetekig nem szülök...

el vagyok keseredve rettenetesen...

mindenki hívogat a születésnapom miatt, és utána hozzáteszi, hogy anhát még nem szültél? nem mára volt? nem kellett volna? miért nem jön már az a gyerek?
unom, utálom, elegem van

és mindenki azt is kérdezgeti, hogy hogy vagyok... na: ebből is elegem van, akkor is, ha csak gondoskodásból és féltásből kérdezik

most komolyan: bármelyik rokon vagy barát tényleg azt feltételezi, hogy ha megszületik a baba akkor pár órán belül nem értesítjük büszkén???? hát hülyének néznek??? életem legfontosabb történése, és nem számolok be róla??? mit hisznek, hogy mindenkinek szólok, csak nekik nem? direkt?
áh

jó, oké, lehet hogy kicsit túlpörögtem, és az tuti, hogy unom és elég volt, és már alig várom a végét, de néha tényleg úgy érzem, hogy csak azért hívnak fel, hogy idegesítsenek...

ezért szerettem volna egy kicsit hamarabb szülni... ha már 2 hete meglenne a baba, akkor semmi gondom nem lenne, nem kérdezgetnének agyba-főbe... kiborító

na megyek anyuhoz, megyünk be a kórházba, újra NST és ultrahang... ezt is nagyon unom már... ha közelebb lenne a kórház, akkor OK, de így át kell mennem a város túloldalára... nagyon fárasztó

2007. augusztus 12., vasárnap

39+4

Lassan véget ér...
Már csak pár nap (1? 2? 3? 7?) de végérvényesen a vége felé haladunk, nincs mit tenni.

A hasam viszonylag sokat keményedik, meg a szeméremcsontom és a medencám fáj odabent, ahogy a baba utat csinál magának fokozatosan. Nem fáj, csak kényelmetlen... a mozgás okés, menni, ülni, csak elfáradok hamar...

Tegnap azért jó sok mindent csináltunk, voltunk ikeában, na ott jól elfáradtam, aztán lementünk Szolnokra - nagymamázni, vittük anyut is, és felköszöntöttük Klárit, akinek ma van a névnapja. Örültek nagyon, hogy jöttünk...

Aztán haza, anyunál vacsora - én csak főtt krumplit ettem vajjal, de Gábor jól belakott :) - és aztán itthon, végre pihi.

Az ikeában láttunk egy TV állványt, amit talán ma megveszünk - nem is drága 12.000 körül van, és passzol a bútorhoz... meg vettünk kis dobozokat, amiben a dvd-ket tartjuk majd.

Ma megint nem tudtam aludni, kb fél hatkor felébredtem - szokásos pisijárat - és azóta nem bírok vissszaaludni, gondoltam update-elem a blogot, meg megnézem mi újság a fórumon, de már 2-3 napja nem születtek babák... érdekes, pedig itt a hűvös idő... front van, eső, szél... ilyenkor szoktak csak úgy potyogni a babácskák... hát most nem...

Kedden megyek NST-re, meg újra csinálnak flowmetriát. Meglátjuk mire elég :)

Lehet hogy Maja 15.ei baba? Gergő írta, hogy "welcome to the club" :)))))

2007. augusztus 8., szerda

Utolsó hét? 39+0

Na ez is eljött, ma töltöttem be a 39. hetet, ha igaz, akkor már csak 1 hét van hátra.

Hétfőn voltam NST-n, meg megvizsgált Sanyi, de semmi.
Nagy legyintve mondta, hogy na, múlt hét óta semmi, szóval nem szülünk egyelőre... és megbeszéltük, hogy a következő NST 14-én lesz, utána 17-én, és ha sehol semmi, akkor 19-én beindítja a szülést, hogy ne hordjam nagyon túl...

Kicsit kiakadtam, meg olyan rossz volt hallani, hogy sehova se haladtam, és ráadásul abból is totál elegem van, hogy mindenki kérdezgeti, hogy hogy vagyok, mi van velem, mikor szülök, hogy bírom...
hogy lennék? jól!
hogy bírom? jól!
mikor szülök? honnan tudjam???
mit várnak, hogy azt mondom, hogy szarul vagyok, elegem van...
hát elegem van, de nem a terhességből, hanem a kérdésekből...

nem hiszem el, hogy a barátaim nem hiszik el, hogy FOGOM ŐKET ÉRTESÍTENI és mindenki kötelességének érzi napi-kétnai gyakorisággal megérdklődni az állapotomat... ez a kedvesség jele, tudom én, de nem vagyok azért annyira türelmes, hogy ezt olyan nagyon jól viseljem...

na mindegy, biztos azért felfokozott lelkiállapotban vagyok, aztán azért se nagyon bírom...

hétfőn este Ani meg Petya volt itt, előtte felsétáltunk a gellérthegyre, mert állítólag a lépcsőzés jót tesz a szülésbeindításhoz...
tegnap egész nap pörgés volt, Bálint hívott, Gergő jött ebédre, hozott kaját, aztán anyu jött, meg közben beugrott a védőnő is, este meg elmentünk megnézni Pistáék picijét... aki nem is olyan pici... már 7 hetes és kb most akkora mint Maja a pocimban...
aztán elmentünk még a Maharajába kajáért, azt vacsiztuk...

merthogy vannak ám szülésbeindító taktikák
a legutóbbi, amit hallottam
- jó csípős indiai kaja, forró fürdő, szex
na de a bábakoktélok se semmi...
mindjárt meg is keresem...
uh, egyik undorítóbb, mint a másik...
2 evökanál ricinusolaj, 1 dl sör, 1 teáskanál cukor vagy
2 evökanál ricinusolaj, 0,2 cl konyak, egy kevés cukor és tej
3cl ricinusolaj, 3cl jager vagy unicum és baracklé

hát az egyik csaj itta, neki semmi hatása, de a másik is kipróbálta, azóta 2 perces fájásai vannak, de csukott a méhszáj, szóval nem tudom... asszem nekem ehhez nagyon el kéne keserednem...

közben néha dolgozok is egy kicsit, kaptam melót a Greyből...
nem egyszerű, meg viszonylag nehezen is veszem rá magam, hogy csináljam, de pénz beszél...
meg Juditnak is csinálom a fordításokat... szóval most spec nem unatkozom...

na kíváncsi leszek, mikor jön Maja... már várjuk, de ha tényleg karmikus dátum az aug 15, akkor úgysem tehetek semmit...

2007. augusztus 7., kedd

38+5 has

Na, rávettem magam, hogy lafotózzam a hasamat, mert bár akkora vagyok, mint egy bálna, de mégiscsak kell majd valami, amire mutatva Majának azt mondhatom: "tessék kislányom nézd meg, ebben a pociban laktál" :)

Hát íme, szemből, oldalról...





2007. augusztus 1., szerda

38+0

Na betöltöttük a 38. hetet, kis izgalommal, de semmi komoly.
Tegnap délben elkezdett keményedni a hasam, olyan 10-12 percesek voltak, és este 7-re olyan 8 percesek. De fájni nem fájt, csak keményedett, ami meg ugye kevés... (hát már akinek, de mindegy)

Felhívtam a szülésznőt, mert arról eddig nem beszéltünk, hogy mégis mikor menjek be a kórházba vagy mikor hívjam...

Azt mondta akkor menjünk a kórházba, ha legalább 1 órán át 5 perces fájások vannak, amik fájnak és 50 mp-ig tartanak.

Gáborral elmentünk sétálni meg boltba meg ilyenek, közben egyfolytában keményedett a hasam, fájdalom nélkül...
Éjjel 2-körül felébredtem arra, hogy na mostmár fáj is, de nem nagyon, csak úgy fájt... görcsölt kicsit... de mint utóbb kiderült nem eléggé. Mondjuk tényleg nem haltam bele... :)
De arra jó volt, hogy legalább nem tudtam aludni...

Bementünk nst-re, baba szívhang jó, a fájások csak olyan 20% körüliek voltak, szóval semmi komoly... az ultrahangon megnézték Maját, 3330g, pont megfelel a korának...
holnap újra kell vizeletet vinnem, mert az előzőben nagyon sok volt a baci... aztán ki tudja miért...
és jövő hétfőn mehetek újra - nst, vizelet, vérnyomi, stb...

A Sanyi megint nagyon vicces volt :)
Mondja: most már kezd nyílni a méhszáj...
én: jaj de jó, és az mit jelent
ő: közeledik a szülés
:D nahát... ezt december óta tudom :D

aztán próbáltam rákérdezni, hogy de mégis kb mikor szülünk
erre ő: 3 héten belül biztosan
még jó, hogy 15-re vagyok kiírva, és én még annál is előbb szeretnék... na mindegy... :)

aztán eljöttünk anyuhoz és nagy duzzogásomban, hogy nem szültünk lefeküdtem aludni...
azóta egyetlen fájásom se volt... hát Maja mégsem ma születik ezek szerint, hiába egyeztettem vele... jóelőre... na mindegy, ő jobban tudja mint én...