Most éppen alszik ez a kis virágszál, így van egy kis időm. Nem mondhatnám, hogy túl sok időm-kedvem-türlemem van a blogot írni, pedig kéne, mert később már nem így fogok emlékezni a dolgokra.
Általában az figyeltem meg, hogy ilyenkor reggel alszik a reggeli evés után kb 11-ig, 12-ig, ezalatt van időm csinálni a dolgaimat. De mondjuk van egy-két fordítás is, amit csinálok, meg e-mailekre válaszolgatok, hogy egy kicsit tartsam a kapcsolatot a külvilággal.
Tegnap például olyan szinten nem aludt, hogy csak pislogtam... 9-től aludt 11-ig, utána egy kicsit fent volt és aztán aludt 1-ig... de egytől egy szemhunyásnyit sem este 7-ig. Közben voltunk sétálni, mentünk jobbra-balra, néha sírdogált, néha feküdt az ágyában és nézelődött, néha cipeltem és meséltem meg énekeltem neki. Este 6-tól már olyan fáradt volt, hogy nem bírt elaludni, ha felvettük, lebillent a kis feje, de ha letettük egy perc múlva felriadt az alvásból és sírni kezdett. Már annyira sajnáltam.
Aztán fél héttől megfürdettük, 7-kor evés, és háromnegyed nyolc körül bealudt.
Viszont úgy bealudt, hogy hajnali 2-ig meg se rezdült. Már néha ránéztem, hogy lélegzik-e még...
Akkor újra evett, visszatettem az ágyikójába, egy fél órán át teljesen jól elvolt, de aztán sírni kezdett... Mi meg - a gonosz szülők - hagytuk sírni, 20 percet szabtam meg, hogy addig hagyjuk... ha nem hagyja abba, akkor felvesszük, nehogy baja legyen...
De pont amikor kb letelt a 20 perc és elindultunk, hogy na sétálgatunk vele, elaludt, és hatig alvás volt.
Most megint alszik, 8-kor evett, most van 11... szerintem nemsokára indul a délutáni műszak.
Gábor - igaz, hogy szabin van - de bement dolgozni. :(
Jön ma délután a doktornéni, beadjuk a D3 vitamint és a K-vitamint... remélem addigra hazaér.
Én meg bejelentkeztem az urológiára péntekre, mert azok a bacik, amiket találtak amúltkor az nenm hagy békén és nem vagyok teljesen jól.
Megpróbálom visszamenőlegesen leírni, hogy az első napokon mi volt a kórházban, a füzetből átírom ide, amit jegyzeteltem.
Általában az figyeltem meg, hogy ilyenkor reggel alszik a reggeli evés után kb 11-ig, 12-ig, ezalatt van időm csinálni a dolgaimat. De mondjuk van egy-két fordítás is, amit csinálok, meg e-mailekre válaszolgatok, hogy egy kicsit tartsam a kapcsolatot a külvilággal.
Tegnap például olyan szinten nem aludt, hogy csak pislogtam... 9-től aludt 11-ig, utána egy kicsit fent volt és aztán aludt 1-ig... de egytől egy szemhunyásnyit sem este 7-ig. Közben voltunk sétálni, mentünk jobbra-balra, néha sírdogált, néha feküdt az ágyában és nézelődött, néha cipeltem és meséltem meg énekeltem neki. Este 6-tól már olyan fáradt volt, hogy nem bírt elaludni, ha felvettük, lebillent a kis feje, de ha letettük egy perc múlva felriadt az alvásból és sírni kezdett. Már annyira sajnáltam.
Aztán fél héttől megfürdettük, 7-kor evés, és háromnegyed nyolc körül bealudt.
Viszont úgy bealudt, hogy hajnali 2-ig meg se rezdült. Már néha ránéztem, hogy lélegzik-e még...
Akkor újra evett, visszatettem az ágyikójába, egy fél órán át teljesen jól elvolt, de aztán sírni kezdett... Mi meg - a gonosz szülők - hagytuk sírni, 20 percet szabtam meg, hogy addig hagyjuk... ha nem hagyja abba, akkor felvesszük, nehogy baja legyen...
De pont amikor kb letelt a 20 perc és elindultunk, hogy na sétálgatunk vele, elaludt, és hatig alvás volt.
Most megint alszik, 8-kor evett, most van 11... szerintem nemsokára indul a délutáni műszak.
Gábor - igaz, hogy szabin van - de bement dolgozni. :(
Jön ma délután a doktornéni, beadjuk a D3 vitamint és a K-vitamint... remélem addigra hazaér.
Én meg bejelentkeztem az urológiára péntekre, mert azok a bacik, amiket találtak amúltkor az nenm hagy békén és nem vagyok teljesen jól.
Megpróbálom visszamenőlegesen leírni, hogy az első napokon mi volt a kórházban, a füzetből átírom ide, amit jegyzeteltem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése