2006. december 11., hétfő

5+5 - izgulós-szerelmes-koránkelős

ez a 40. nap!
én 5+5, a baba pedig szerintem 21 napos
még 9-et kell aludni az ultrahangig

teljesen olyan érzés, mintha szerelmes lennék...
nem tudok reggel aludni, ma 4.13-kor ébredtem, nem kívánok enni, minden apró dologra összerezzenek és összeszorul a gyomrom az idegességtől, és ami ennél is durvább - semmi másra nem tudok gondolni, csak arra, hogy valaki van odabent, és lehet hogy még csak egy ici-pici pötty az egész kis élet

anyunak nagyon szeretném elmondani, de közben meg annyira szeretném karácsonyig kibírni

de aztán azon is gondolkodtam, hogy
1. ha most elmondom és később kiderül, hogy mégsem, vagy bármi gond lesz, akkor ő már csak szomorkodni fog velem, így meg biztosan örülhetne egy kicsit
2. ha viszont most nem mondom el, és minden OK, akkor karácsonykor óriási lenne a meglepetés, viszont, ha meg most nem szólok, és nem jön össze, akkor meg csak azt elmondani, hogy hát terhes voltam, de már nem, az nagyon rossz...

nem tudom, megkérdezem Gábort is, bár ő biztos azt fogja mondani, hogy bírjam ki
végül is kibírom talán... a hétvégén volt a legnehezebb, amikor megkérdezte, hogy mi a helyzet, mi volt a dokival, mi lett a teszteredmény, és egyáltalán... rossz volt nem igazat mondani, mert ez azért nem hazugság... csak még kitolom az igazság pillanatát.

olyan klassz lenne, szépen karácsonykor, vacsora után, ajándékosztáskor, mindenkinek odacsúsztatni egy borítékot, benne egy UH képpel, szerintem én bőgnék, meg anyu is biztosan... gergő csak nézne, meg a trudimama is, és kicsit megkönnyeznénk, hogy a nagyapa hogy örülne, meg apu...
és aztán másnap kisvárdán is, Gábor anyukája biztos nagyon örülne... meg az apukája is, bár az ő reakcióját nagyon nehéz kiszámítanom

ja, és még mindig semmi émelygés, de általában azt mondják, hogy 6.-7. héten szokott, és onnantól a 12.-ig tart
szinte kívánom, hogy émelyegjek, mert akkor legalább újra és újra tudva tudnám és érezném hogy ott van a baba
ma néha a pocim fájt, még mindig olyan mestruációsan, de már nem olyan rossz, mint egy pár napja, vagy egy hete

olyan hihetetlen, hogy még csak 4 napja tudom és az egész világ megpördült velem, minden csak erről szól - mi lesz itt később, hú, bele se merek gondolni

Nincsenek megjegyzések: