6+1

ez a 43. nap
a baba 24 napos
6 hét és 1 nap

még mindig semmi változás, néha rossz a gyomrom, olyan, mintha nem kellett volna megennem, amit megettem, de nem akkor, amikor megeszem, hanem utána egy órával, ha eszem, akkor elmúlik, és aztán újrakezdi
reggel amúgy semmi nincs, még mindig felébredek korán, de aztán simán visszaalszom, valahogy most nincs már bennem az a drukk, ami az első napokon, mintha azért a gyomrom is hozzászokott volna egy pár nap alatt ahhoz, hogy van miért izgulni :)
nem csináltam újra tesztet, bár nagyon szeretném újra látni, hogy pozitív, de igazából attól megintcsak nem lennék nyugodtabb, csak idegesebb, mert mégiscsak az UH a legbiztosabb módszer

a fórumon a lányok olyan magabiztosak, már mindenki azt tervezgeti, hogy hol fog szülni, meg milyen kórház, milyen érzéstelenítés stb, de én még el se merem hinni... lehet hogy ha már én is láttam volna az én pici babámat, bármilyen csepp is, de ha ott lenne az UH kép, hogy megnézegessem, akkor lehet hogy valószerűbb lenne...

olyan elképesztően hihetetlen... nem tudok továbbra sem napirendre térni fölötte
és annyira elmondanám anyunak, mégiscsak az anyám! tudnia kéne, de Gábor megkért, hogy ne mondjam... azt mondta az UH után elmondhatom... nagyon félek az ultrahangtól, mert mi van, ha nincs ott semmi, csak valami megmagyarázhatatlan okból van HcG a vizeletben, amit kimutat a teszt...
néha úgy érzem, hogy semmi, csak bebeszélem magamnak... de közben meg valahol úgy érzem, hogy ott van, ott növekszik, nyújtózkodik, sejteket, szerveket növel, és azt érzem a zsigereimben, hogy innentől egy nyugodt percem sem lesz ebben az életben, hogy mindig félni fogok és félteni fogom, nem csak a terhesség alatt, de utána is, kicsinek, aztán nagynak, aztán felnőttnek és idősebbnek, amíg csak élek...

vettem tegnap egy kismama magazint, azt olvasgattam a kádban, aztán odaadtam Gábornak is, hogy nézegesse meg, meg van benne egy naptárkorong, ami a fogantatás/menstruáció napjától számítja a várható szülés időpontját, meg közben azokat a dolgokat, hogy mikor kell menni dokihoz, stb.

ha túl leszek szerdán az UH-n, akkor felhívom a Kálmán Sanyit, megkérdezem, hogy mikor mehetnék be hozzá - lehet anyut is elviszem, és megkérdezem ezt a kórházválasztásos dolgot is, hogy mit lehet erről tudni, vagy hogy itt a környéken tud-e valamit ajánlani... ha tényleg a fizetős lesz... nem gondoltam, hogy ennyire hamar fog érinteni ez az ügy :) de sebaj, örülök

még azon gondolkodom, hogy mikor kezdenek el belőlem szakadni a versek :) mert ha valami lelki "megrázkódtatás ér" akkor mindig előbb-utóbb jönnek a szavak