Szerdán tornán voltunk Lénával, Judit kicsit megijesztett, merthogy azt mondta, nem fejlődik Léna olyan jól, mint várta. Nem kell aggódni, csak vissza kellett vennünk egy csomó már elfelejtett feladatot, mert a bal kezét még mindig ökölbe szorítja, a lábát meg feszíti, és ezért nem tud átfordulni.
Mindenesetre jól megtornáztattuk, és délután itthon elkezdett kúszni. Nagyon cuki. Máshogy csinálja, mint Maja csinálta, de nagyon édesen halad előre.
Csütörtökön pedig átfordult végre a hátáról a hasára. Na, azóta abba se hagyta, folyton pörög-forog.
Ja, és azóta olyan szinten nem lehet vele bírni, hogy mindenhova jön utánam. És teszi mindezt ordítva, amitől enyhén szólva is kivagyok... Kimegyek a konyhába és hallom, hogy közeledik az ordítás forrása... placc-placc-placc, közeledik Léna, a kis tenyerével cuppogva...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése