2009. március 12., csütörtök

13+2

Telik az idő.
Már betöltöttem a 13. hetet is.
Bár kicsit kétséges, hogy most mennyi idős is vagyok, mert ha december 10-től számolom, akkor 13 hetes, ha az ultrahang eredménye alapján, akkor még csak 12.

Egyfelől mindegy, másfelől meg annyira azért nem, mert pl a tarkóredőszűrésnek meg van a pontos időpontja, amihez az embernek muszáj tartania magát, mert csak akkor ad jó eredményt, vagy akkor ad olyan erdményt, ami értékelhető.
Na mindegy, jövőhét kedden megyek el az UH-ra, és utána a Bajcsyban megcsinálják a 4 markeres vérvételt, amit az Istenhegyin csináltattunk Majánál amúgy majd' 30 ezerért.

Tegnap voltam a védőnőnél, megmért, megkaptam a kiskönyvemet. Jövőhéten megyek sanyihoz, kedden UH, nem mondom, van gondom...

Utána viszont már el kéne mondjam idebent is, hogy nehogy hamarabb kiderüljön, mint ahogy én elmondanám...
Egyelőre még nem látszik, összesen fél kilót híztam ahhoz képest, amikor megtudtam, de azért most vége az első harmadnak, úgyhogy lehet hogy egy kicsit jobban be fog indulni. Ha nem is feltétlenül a súlynövekedés, de az, hogy átalakul a hasam, az biztos. Már most is elég nehézkesen tudom csak behúzni, és mivel eddig se volt tök lapos, nem látszik nagyon, de egyre nagyobb lesz...

Vszont vicces, mert a Chevis ügyfél (anita) is babát vár, augusztusra várja, és most hétfőn, amikor láttuk a státuszon, akkor már tökre látszott a hasa. Egy hónappal van előttem, úgyhogy már nekem sincs túl sok időm hátra, nemsokára látszani fog...

Kicsit lelkifurdalásom van, mert ehhez a babához nem beszélek olyan sokat itt az elején, mint Majához, viszont sokkal többet foglalkozom egyébként babás dolgokkal, mesélek Majának, verset mondunk, stb. Remélem ezzel azért nagyjából meg tudja kapni ő is ugyanazt a törődést már a pocakomban is.


És közben szervezzük az esküvőt is.
Megvannak a szertartás helyszínek, vacsora helyszín, dekoráció, meghívó.
Készülnek az ültetőkártyák, menükártyák.
Megvan a ruhám, cipőm, vettem egy kabátot. Kell még szerveznem fodrászt, sminkest.
Kell venni Majának ruhát, Gábornak is öltönyt, inget.
Aztán már csak annyi, hogy ne hízzak meg angyon a fennmaradó egy hónapban... hogy beleférjek a ruhába...

Nincsenek megjegyzések: