vége a beszoktatásnak...
reggel fél kilencre mentem vele, mert utána negyed 10-re az astoriára kellett odaérnem
szerintem ennél egy kicsit későbbre fogunk járni, amíg itthon vagyok
bementünk, átöltöztünk, cipőcsere, mutogatott, magyarázott, stb, aztán mondom neki, hogy na, bemegyünk Kriszti nénihez???
erre elkezdett sírni, hogy anya-anya, nyújtogatta a kis kezét, hogy vegyem fel, fúrta a fejét a vállamba és krokodilkönnyeket sírt
majdnem megszakadt a szívem
és utána, mikor letettem a földre, hogy besétálunk, fogta magát, kiszaladt a babakocsihoz és elkezdett bemászni, bár nem szeret beszállni a kocsiba... hogy "anya, beülök szépen és jó leszek, csak most azonnal vigyél haza..."
én is majdnem sírtam... olyan nehéz...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése