Az első napot még 4 másik követte - gyors egymásutánban... ez már csak így megy, rohan az idő.
Nem mondom, hogy minden teljesen flottul megy, de azt hiszem teljesen irreális elvárás lenne, ha Maja sitty-sutty sírás nélkül beszokna... ez senkire sem jellemző...
talán senkire...
Az udvaron sajna nem nagyon tud mit kezdeni magával... nem lehet homokozni, nincs hinta, a csúszdára egyedül nem tud felmenni, meg lecsúszni sem... ma 20 percet volt kint nélkülem, de a végén olyan szívszorítóan sírt, hogy szóltak, hogy jöjjek...
Viszont lehet hogy kicsit le is betegedett, mert amikor jöttünk hazafelé, akkor éreztem, hogy talán hőemelkedése van... remélem a hétvégén kilábal és hétfőn mehetünk...
A szobában is eléggé engem nyúzott,
de mondjuk az volt eleve a baj, hogy mindegyik gyerek körém ült le, én kérdezgettem őket az egyik könyvből, hogy mi hol van, hogy csinál... az nagyon tetszett nekik... azt látom, hogy erre a gondozónőknek nem igen van ideje... valakinek mindig folyik az orra, pisilni kell, pelenkacsere, orra esik azért sír, elvették az autóját azért sír, vagy csak sír... mert ilyen is van. Van olyan gyerek - több is - aki nem csinál SEMMIT, csak sír és a gondozónőbe kapaszkodik...
Elég rémisztő...
Ilyenkor azért elbizonytalanodom, hogy helyes döntés volt-e...
Bár az is biztosan igaz, hogy a sírós periódus kvázi kötelező... olyan mindenkinél van, akár 1-2-3 éves, a beszoktatást megsínyli... sírdogál, rosszul érzi magát, unatkozik, nem szereti.
Aztán megszokják, megszeretik, elfoglalják magukat. Azt mondta Kriszti néni, hogy a kisebbek hamarabb megszokják... talán kevésbé fogják fel.
De azt mondjuk látom, hogy Maja nagyon okos... a 1,5 évesek akik vannak nem tudnak ennyit, mint ő. Mondjuk beszélnek már kicsit többet, de egy könyvnél nem tudják, hogy ez a cica, a szeme, a füle, úgy csinál, hogy miau, és ez meg Maja füle, orra, szeme, pocakja...
A nagyobbak, 2-2,5 évesen már tudják, meg mondják is..
Ma Gábor is eljött velünk, megmutogattam neki, hogy mi merre van, mit hova kell tenni, honnan kell elvenni stb
Hétfőn, talán anyu viszi, azaz hogy együtt visszük, de ő lesz vele ott, lehet hogy az kicsit jobban fog sikerülni, ha Maja nem tőlem kell, hogy elváljon, hanem tőle. Hozzám mégis jobban ragaszkodik egy fokkal...
Amúgy meg tegnaptól bent ebédeltünk, tegnap paradicsomos krumpli volt, ma meg sütőtökfőzelék, hússal. Utána meg gyümölcs...
És szerdán befizettük az ebédet is, 276 Ft egy napra. El nem tudom képzelni, hogy hogy tudják ennyiből kihozni. Így kb 4500 Ft-ot fizettem. Mondta a vezetőhelyettes, hogy van a csoportnak egy doboza, ahova lehet pénzt adományozni, és én bedobtam a nálam levő 3000 Ft-ot. Ettől a vezető majdnem elsírta magát, amitől nekem annyira könnybelábadt a szemem... hogy ő nem is remélt ilyen jellegű hozzájárulást... és hogy higgyem el, hogy jó helyen lesz. Hát ebben biztos vagyok. Könyvet vesznek belőle meg játékokat, meg ha szülinap van, akkor arra ajándékot.
Nekem ez nem olyan nagy pénz, főleg ha újra dolgozni fogok, akkor nem hiszem hogy megterhel. És szívesen adok, amíg tudok - remélem mindvégig lesz, hogy adjak.
