18+5

Hosszú volt a hétvége, mégis rövidnek tűnt...
Mindenféléket csináltunk... el is fáradtam, de pihentünk is, volt minden...

Ma megint munka, sajnos, a Vodával álmodtam... hogy valamit nem tudunk időben leadni és tiszta para volt az egész álmom... aztán bent kiderült, hogy tényleg nem adtunk le valamit...
Kulcsár Judit felhívott, hogy ne hajtsam túl magam, nem éri meg, de nem hajtom túl magam, csak ez a voda parás... mindig is az volt...

Mindegy, ha nem lennék fáradt az jobb lenne, de még nem vészes :)

Ma amúgyis jó időben végeztem, jöttem haza hamar, már hatra itthon voltam, és tornáztam Rubint Réka kismama DVD-re. Maga a mozgás tök jó volt, nem volt bonyolult, meg jól is esett, de ez a nő ez elmebeteg, na mindegy...
Kezdte azzal, hogy az első trimeszterben érzi mozogni a babát... hát ezt azért kötve hiszem... aztán az étrendje... reggelre müzliszelet, délben fitness menü, este csak hús vagy hal köret nélkül. Hát ez éhezés... nem is csoda, hogy a kislánya csak 2700 gramm volt... ami azért viszonylag pici születési súly... de ő azt mondja, hogy nem... na mindegy.

Holnap meg megyek aquanatalra... remélem legalábbis, mert a múlt héten se voltam és az nagyon bosszantott... hülye Vodafone miatt - kit érdekel ennyire, na mindegy...
Gergő mondta, hogy ő tartott kismamákbak aquanatalt, de szerinte pénzkidobás, mert az ember megtanulja a gyakorlatokat, aztán már tudja magában is csinálni. De ebben azért az is benne van, hogy ottlenni, meg program, meg rendszeres...

Szerdán megint tornázom itthon, csüt meg ha sikerül elmegyek usziba, olyan jól esik úszni... csak egy fürdőruci kéne, mert ez a mostani elég kényelmetlen, de mindegy.

Most megyek aludni - álmos vagyok eléggé...
Meg megyek megsimizem a picurit - mesélek mesét, már mindjárt végére érünk a szegény dzsoni és árnikának, aztán hallgatjuk egy-kétszer a csacsit és alvás... a kiscsaj még ficánkolhat odabent, ha akar... én alszom... :)

18+0

Hihetetlen, hogy betöltöttem a 18. hetet!!! Nagyon szalad az idő... végülis most volt, hogy megtudtam a babát és már mozog, meg rúgdos és tök nagy, és mindjárt megszületik, és onnan aztán végképp felgyorsulnak a napok...

A héten nagyon sokat dolgoztam, eleve csak egynapos volt a hétvége, szombaton még bent voltam 4-ig, mert a MOL tender anyagait vártam, sajnos feleslegesen. vasárnap dél körül kezdték el küldeni, de akkor is csak mutatóba... Hétfőn délután 6-kor még sehol semmi nem volt úgy, hogy kedd 13.00-ig kellett leadnunk.
Közben délután a Vodafone-ban is voltam (de minek...) na mindegy... újabb stresszforrás - hurrá.
Hétfőn olyan 8 körül kezdtek érkezni az anyagok a MOLhoz, de csak 9 körül derült ki, hogy nem csináltak meg mindent, amiről szó volt (pl 9 féle címkét kértek, de csak 6-ot csináltak meg... kifelejtődött a katalógus és a világítótábla... hopp, csak a 2 legfontosabb dolog és ennek este 10-kor álltak neki.)... Este 11-ig voltunk, már majd ledőltem a székről, mindenem fájt, és közben nyomtattuk a prezit, intéztünk mindent... huh, teljesen kész voltam, mire hazaértem, de legalább úgy hagytunk itt mindent, hogy kedd reggel már csak az utolsó simítások hiányoztak...
Kedden korán jöttünk - nyolc körül - és összeszedtük a dokumentumokat, lefűztük, CD-t írtunk, utolsó (századszori) csekkolás, és 11-kor elvitték az anyagot, 11.45-kor le lett adva.
Remélem minden OK volt vele, bár ez majd csak később derül ki, mint ahogy az is, hogy megnyerjük-e.

Közben az esti Vodafone-os meetinget 6 órára tették, amitől majdnem sírógörcsöt kaptam, mert 17.30-tól van aquanatal keddenként, és más napon nincs is... amire így persze nem tudtam elmenni... pedig a vodába "feleslegesen" mentem, tekintve, hogy barbi úgyis mindent intéz, mi a francnak kelle én ehhez... na mindegy... hát semmi sem változott... de majd fog...

Otthon fürödtem és lefeküdtem mert nagyon fájt a pocim, Maja kicsit mocorgott, de csak, ha beszéltem hozzá, amúgy nem rugdal... kis drága... hallgattunk zenét, de mesélni nem volt erőm... ezt is csak most csinálhatom meg, amíg még odabent van, mert ha idekint lesz és ordít, akkor aztán lehetek bármilyen fáradt... akkor is törődni kell vele...

Kicsit aggódom néha, hogy fog-e ez nekem menni... :((( de muszáj pozitíven hozzáállni :)

Még egy lány elvetélt a fórumon, leírta, hogy mi történt és majdnem bőgtem ahogy olvastam... Én nem bírnám ki, ha ilyen szörnyű dolog történne... ez a baba él és mozog, és érez, és hallja a hangomat, és reagál... nem bírnám ki, ha nem lenne...

Nincs kedvem dolgozni, feküdni szeretnék otthon, hogy ne fájjon a pocim... kicsit félek is, hogy nehogy baja legyen Majának, remélem nem lesz, és ez a fájás csak normális...

AFP eredmény

És azt el is felejtettem mondani, hogy felhívtam a Schöpf Mérei kórház AFP laborját, ahol TAJszám alapján megmondják az AFP eredményt.
1,2 MOM lett (37,9 az értéke)

Ez nagyon szuper eredmény, mert az értéknek elvileg 10 és 70 között kell lenni.
A MOM-nak pedig 0,75 és 2,5 közt kell lennie.

Elvileg
-0,7 alacsony
0,7-1,4 tökéletes
1,4-2,5 mérsékelten magas
2,5+ magas

Szóval nekem TÖKÉLETES!!!
Bár a kis Maja úgy tökéletes, ahogy van, mit is vártam, milyen lesz az eredmény :))))

17+3

Hát ez a hét sem volt rövid, sem unalmasnak nem mondanám...
Próbálok időrendben haladni, hogy mi minden volt.
Hétvége
Szombaton Bécsben voltunk, 8 körül indultunk, és elvileg azért mentünk, hogy megnézzük, hogy mik vannak, babaruhák, meg bútorok meg ilyesmi, de aztán végülis csak a Shopping-City Südben voltunk, mert ott mászkáltunk kb 11-től 4-ig vagy 5-ig, de úgy, hogy lejártuk a lábunkat. Vettem egy pár kismamamcuccot a H&M-ben, egy drapp vászonnadrágot, egy rövid farmerszoknyát, meg egy jópár felsőt, vékony pulcsit. Közben a Nordsee-ben ebédeltünk, én Fish&Chips-et ettem, nagyon fincsi volt, és bár nem is bírtam megenni az egészet, alig bírtam megmozdulni utána. Már nagyon szomjas voltam, és nagyon fáradt, mire hazaértünk annyira kész voltam...
Még elmentünk Gáborral vásárolni este, miután hazajöttünk, és aztán alvás végre...
A vasárnapra nem is emlékszem... összefolynak a napok, asszem nem most takarítottunk, hanem előtte... Ja, megvan. takarítottunk!!! Igen, igen, mert Réka, Robi meg a két kiscsajszi (Hanga és Borka) jöttek volna. Este Gábor még összerakta a borsóleveshez valót, meg bekeverte a palacsintatésztát. Gábor megfőzte a levest, és amíg én megsütöttem a palit, addig ő kiporszívózott. hajnali 7-kor keltünk, és fél 10-re puccba vágva ültünk a TV előtt mint két jógyerek... ééééés, Rékáék nem jöttek, mert Réka rosszul lett és befektették kórházba megfigyelésre... vasárnap reggel engedték ki...
Akkor gyorsan fogtunk magunkat, felhívtam trudimamát meg anyut, hogy ne főzzenek, mert itt a sokliternyi leves és a palacsinta, jövünk át. Ott ebédeltünk, aztán Gábor aludt mi meg beszélgettünk, megmutattam Trudimamának is Maját DVD-n.

Hétfő - 16+5
Voltam a dokinál, sima vizsgálat volt, nem is kellett várnom, nem volt semmi különös. Minden rendben, minden OK, megvizsgált, meg megnéztük az UH-t is, de azon nem angyon látszott, mert elég kicsi az a gép... na igen, aki ugye 4D minőséghez van szokva :)

Kedd
Semmi érdekes, csak annyi, hogy elmentem Aquanatalra a MOM parkba, ami tök jó volt, kb nyakig érő jó meleg vízben tornáztunk súlyokkal, meg ilyesmi. Így hogy négy hónapja most mozdultam meg kb először, azért nem semmi volt, jól elfáradtam.

Szerdán
a védőnőnél voltam, azzal sem volt semmi különös, utána este meg Nóránál voltam "csajbulin", ami nem volt olyan nagyon engedd-el-a-hajamat, de azért 11-ig ottvoltunk, ettünk, beszélgettünk, stb. Gábor ezalatt sörözgetett valahol (asszem a Richardsban). És mire hazaértem, otthon várt egy csacsi, egy felhúzós, zenélős, nagyon édi csacsi... ilyen, csak a színe más:


Csütörtökön
végre otthon töltöttük az estét, bealudtam a helyszínelők alatt, annyira fáradt voltam, hogy nem tudtam még olvasni se Majának. Viszont Gábortól kaptunk egy-egy szál virágot nőnapra, egyet Maja, egyet én. Az első szál virága :) sárga rózsa...

Péntek

Ildi jött minket meglátogatni, beszélgettünk egy darabig, vacsiztunk és kész, hallgattunk egy adag csacsizenét :), olvastam egy kicsit a Szegény Dzsoni és Árnikát - de a négyes fejezet nagyon hosszú... ezért nem olvastam végig... aztán aludtam jó sokat.

Ma meg munka van sajnos, van egy jó csomó dolgom...

Itt bent is vannak változások, megint Vodáznom kell, Ancsát is át kell vinnem a Voda csapatba, és közben pedig be kell tanítanom a recis lányt, hogy átvegye Ancsától a többi dolgot. Háááát, van dolgom, meg közben megy a MOL tender, meg minden...

Viszont Majácska már mozgolódik, reggel határozottan arra ébredtem, hogy rezegteti a pocim belülről... Ezt már kb egy hete érzem, és nagyon klassz érzés, olyan, mintha belül reszketne a hasamban. Nem rúgásokat érzek, vagy nem mozgást, hanem reszketést, vagy olyat, mint amikor az embernek elfáradnak az izmai nagy megerőltetéstől, és belülről reszket...

Ma reggel is arra ébredtem, hogy ahogy az oldalamra fordultam elkezdődött a reszketés, lehet hogy nem szereti, ha oldalt fekszem, mert akkor az neki kénylemetlen... háton fekve nem mocorgott, lehet hogy akkor aludt... :)

16+2 - hosszú és eseménydús, fárasztó egy hét...

Végre péntek, nem mondhatom, hogy nagyon kipihentnek érzem magam... És már nagyon régen nem írtam, pedig lett volna mit, csak időm nem volt.
Na visszamenőleg leírom mik voltak:

Kezdődött múlt pénteken a családi busójárással, mivelhogy hazajött zsolti egy hosszú hétvégére, pénteken feljöttek Gábor szülei, és bár pénteken nem nagyon csináltunk este semmit, mert Zsoltinak este programja volt, a szombat elég kimerítő volt. Vásárolgatás volt, meg az árkádban kajáltunk - és nagyon rosszat ettem, aztán este még elmentünk a Bécsi Szelet vendéglőbe, de ott is nagyon rosszat ettem. Utána még beugrottunk egy buliba, ahol nem maradtunk túl soká, mert nem volt túl izgi, és emberek se nagyon voltak, akikkel beszélgetni lehetett volna.
Vasárnap ittebédelt anyu, ő főzte a levest, meg farsangi fánkot sütött, és mi még csináltunk hozzá krumplipürét, az előző nap megsütött malachusival.
Délutánra már nagyon elfáradtam és már sírógörcs kerülgetett, egyébként is nyűgös vagyok, de aztán kialudtam magam.

Hétfőn egy egésznapos tréningen voltam, ami teljesen leszívta az agyamat...


Kedden történt a hét legizgalmasabb dolga :) 4D ultrahangon voltunk Gáborral. Hát leírhatatlan élmény volt!!! 20 percen át mozizhattunk, nézhettük ezt a csöppséget (aki nem is olyan csöppség) és mozgott, forgott, rúgkapált, aktív volt nagyon.

na mondom a fontos dolgokat és csatolom a képeket:

- valószínűleg kislány! a dokinéni, aki nézte mondta, hogy higgyük el, hogy nincs kukija, és hogy ő ért hozzá, mert látott már ilyet, és nem szokott tévedni

íme a kép a semmiről:

alulról a popsija, és a két lába, és a közte levő semmi :)



Megmértük, megszámoltuk a kézujjait, és annyira profi a technológia, hogy a picuri lábujjai is megszámolhatók voltak szinte. De a kisasszony már nem is olyan picuri, hiszen a fejétől a popsiig (CRL) az 11,42 cm, ami már önmagában is szép, de ehhez hozzájön még a lába, ami 6-7 cm hosszú kis piszkafák. Ilyenkor még nagyon csontik, mert a husit, csak később szedik magukra.

Csatolok még 3 képet, amin látszik egy kicsit, hogy rugdos, mozgásban van,

Meg egy olyat, amin felvett egy pihenőpózt, feje mögött a keze, lába keresztben! Nagy életművész a kishölgy!

És a vége felé már elege lehetett, és teljesen elfordult és "odabújt" a méh falához. Nagyon édi.

Kaptunk róla egy DVD-t, meg egy pár fekete-fehét fotót is.
Aztán megünneplendő, hogy kiderült a kiscsajszi neme, és mindene megvan, így megbeszéltük, hogy a befutó neveink: Ardó Maja Kinga. Csodaszép, szerintem.

Aztán szerdán összevitatkoztunk Gáborral azon, hogy meddig akarok otthonmaradni, és mivel azt mertem mondani, hogy terv szerint 1,5 évig, de majd meglátjuk, ahogy a gyereknek a legjobb, ezen összevesztünk.
De aztán megbékélt, meg én is...

Ma meg reggel voltam AFP vizsgálaton, mintegy fél órát vártunk a betegfelvételnél, de aztán Márti megcsinálta a vérvételt meg bejelentkeztem UH-ra is a 19. hétre, március 23-ra.

Holnap meg elmegyünk Bécsbe, megnézzük odakint milyen kismamaruhák vannak.

Hát ennyi...