Azt veszem észre, hogy időről-időre egyszerűen megbuggyan, valami kiakad nála, és kezelhetetlen. Szerencsére eddig még sosem tartott örökké, és ami mindig bevált az az volt, ha itthon tartom egy kicsit, és nem megy bölcsibe.
Akkor van időnk játszani, együttlenni, és helyreáll a rend az agyában.
Nem mondhatom, hogy ez nem marha fárasztó, de megéri, mert utána visszakapom az édes-aranyos Maját, akit ilyenkor elnyel ez a kis szörnyeteg...
Most tényleg elviselhetetlen, megint nem figyel, nem játszik, nem érdekli semmi, rosszalkodik, direkt csinál olyan dolgokat amit már egy éve nem csinált. Akaratos, ellenkezik és ami a legjobban idegesít, hogy rinyál. Nyafog. Nyüszög. Hisztizik.
Rettenetes.
Azon sokallatm be végleg, hogy már vagy két hete a bölcsiből mást se hallok, mint hogy folyamatosan sír egész nap. Ha játszik valaki a játékával akkor azért, ha nem hagyják játszani, akkor azért. De mindenen.
Aztán ezt elkezdte itthon is. Nem tud kérni, csak sírni. Nem azt mondja, hogy kérek inni, hanem elkezd sírni, és egy fél óra mire kiderítem, hogy semmi baja, csak szomjas.
Én meg ezt a nyekergést nagyon rosszul bírom. Úgyhogy rendre bezavarom a szobájába, hogy üljön az ágyára és ott higgadjon le. Meg kiabálok is vele. Meg türelmetlen vagyok.
Most elhatároztam, hogy nem fog érdekelni a szobatisztaság, de amikor mondja, hogy nem kell pelus, aztán lepisili a bútort, na azon kiakadok.
Meg azon, hogy bekakál, aztán jön, hogy anya kakilni kell.
Szóval most itthon vagyunk és "javulunk". Próbálom a lelkivilágát helyreállítani. Reggel mesét nézünk, délelőtt legózás, olvasgatás. Ma játszótéren voltunk motorral. Aztán ebéd, alvás, és délután megint megyünk a játszóra. Találkozunk Blankával - már megbeszéltem a mamájával, hogy 4-kor találkozunk az Allée-nál.
A héten ez a műsor, remélem hatásos lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése