Maja alszik ugyan éjszaka, de este megint be-bepróbálkozik a "nem akarok aludni" témával, megintcsak szigorúan próbáljuk, de nagyon nehéz. És most napközben is nehéz vele, sokat nyafog, hisztizik, nyűglődik. Átlag 2-3 hetente hangulatváltás van nála, felvesz valami újabb idegesítő szokást, aztán megint visszaváltozik angyallá. Vasárnap volt a mélypont, bár be kell vallani, hogy mi is hibásak voltunk.
Egyrészt csináltuk a dossziék utolsó részét (már három hete ezzel nyűglődtünk, este, napközben, marha fárasztó volt) másrészt meg az ebéd főzés két gyerek mellett nem igazán felüdítő dolog.
Maját például egyáltalán nem érdekli, hogy nem lesz kész az ebéd, ha nem hagyja hogy megcsináljuk. Ő játszani akar, velünk, azt amit ő akar - kit érdekel, hogy közben odaég a fasírt.
Én délre olyan ideges voltam, hogy fogtam magam, felöltöztem és sétáltam egy kört - de előtte még ordítottam is egy sort Majával...
Ja, és amitől aztán kikészülök teljesen, hoy közli, hogy neki nem kell pelus, mert ő bugyit vesz és majd előre szól. Jön a nagymonológja arról, hogy az okos nagylányok nem pisilnek a bugyiba meg a pelusba, csak a vécébe és előre szólnak, bla-bla.
Jó, akkor lássuk! Kétszer egymás után pisilte össze magát, úgy, hogy közben folyamatosan kérdeztem, hogy Maja, pisilni?
A második után kiborultam. Nem érdekel, hogy nem szobatiszta, de ne szivasson! De hát honnan tudhatnám, hogy nem fog szólni, mikor azt mondja, hogy szólni fog? Ha nem adok neki esélyt, akkor sose derül ki, hogy nem szobatiszta-képes-e már...
Pfff - na mindegy.
Léna meg újra relatíve sokszor kel. Éjfélkor, 3-kor, 6-kor. Éjfélkor csak vizet kap, de 3-kor meg 6-kor etetem. És van, hogy közben is fel-felsír. Nem igazán tudok rendesen aludni így... Reggel alig bírok felkelni, este meg 1 órakor se bírok elaludni.
Most adunk Lénának már almát, barackot, meg almalevet is iszik (ezt nagyon szereti). És cumisüvegből adom, nem érdekelnek az ellenvélemények. Nem kavart be eddig a szopiba, úgyhogy ha mostantól bekavar az se érdekel.
Ráadásul úgy érzem kicsit fogy a tej, de nem bírok érte közdeni, úgyhogy ha fogy, akkor fogy. Arra gondoltam 5 hós koráig kihúzzuk - az még egy hét - és utána lehet hogy adok neki kiegészítésnek tápit estére.
Szemétségnek tűnhet - de vállalom, hogy így gondolom - engem a szopi annyira nem tesz boldoggá, hogy foggal-körömmel küzdjek érte, sőt. Macera és nem tudok fogyókúrázni sem. Ez utóbbitól szar a hangulatom, és bizonyos fok után azt hiszem felesleges erőltetni. Léna már megkapta azt a védettséget, amit a szopi ad, és továbbra is fogom szoptatni, de nem törekszem a 6 hónapig csak anyatej és utána meg szopi amíg lehet témára. Megint a régi nóta, de ha fogynék a szoptatással akkor talán. Így elképzelhetetlen.
Nincs kedvem mártírkodni és fáradt-nyűgös-hisztis vagyok minden miatt.
Szóval ennyi. Majd meglátjuk, hogy lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése