lenni vagy nem lenni...

helyett a gyerekvállalásnál az a kérdés, hogy aggódni vagy nem aggódni, de furcsamódon a válasz valahogy mindig az, hogy aggódni...

inkább az a kérdés, hogy MIN aggódjunk - folyamatosan... mert ha az egyik téma tárgytalanná válik, hipp-hopp felmerül egy újabb, ami miatt az embernek álmatlan éjszakái lesznek vagy legalábbis egy jó pár rágódós pillanata...

pillanatnyilag a rágódós pillanatok tematikája az, hogy baj-e az, ha Maja nem mászik...

mivelhogy Maja nem mászik, kúszni kúszik, már elég régóta, de azt a klasszikus feláll-négykézlábra-és-ellentétes-végtagokat-egyszerre-mozdítva mászást nem csinálja - egyáltalán
a vélemények megoszlanak, van aki paráztat, hogy ez baj, és gondok lehetnek belőle később, van aki nyugtat, és mondja, hogy épp most olvas egy könyvet arról, hogy tévhit a mászást ennyire fontosnak kezelni... pfff, az interneten (gekkonet idevágó fórum) persze az van, hogy na igen, lehet hogy gond lesz belőle... agyrém
a védőnő persze nem veszi fel, beszéltem már Adrival, Adri mamájával, beszéltem egy DSGM-es gyógytornásszal - de még mindig nem vagyok teljesen nyugodt

ugyanis azt mutatják a kutatások, hogy a diszlexiás gyerekek között visszatekintve sok olyan vlt, aki kihagyta a mászás fázisát - ami, ha statisztikailag nézzük, akkor nem ok-okozat, mivel nem MINDEN mászást kihagyó gyerek lesz diszlexiás, és nem is minden diszlexiás gyerek hagyta ki a mászást, de van bizonyos együttjárás, vagyis vélhetően (mert ugye ezt bizonyítani nem tudják) azonos okokra vezethető vissza a mászás kihagyása és a diszlexia
persze Maja nem valószínű, hogy azért hagyja ki a mászást mert az izomcsoportjai nem alkalmasak rá, hanem ezer oka lehet
pl.: túl gyorsan tud haladni kúszva, és ráadásul most már állni is tud, így a helyváltoztatáshoz nincs szüksége mászni... eh
csoda tudja

az biztos, hogy amikor mi voltunk bébik, akkor anyukáinkat nem paráztatták akkor, ha véletlenül a gyerkőc nem előre, hanem hátrafele csúszott, ha nem mászott, hanem állt és úgy ment... na mindegy

mindenesetre Maja nagyon ügyes, nem úgy tűnik, mint akinek bármilyen mozgáskoordinációs gondja lenne, pillanatok alatt áll fel, mintha nem is kb csak a héten kezdte volna
ma pl felállt a fürdőkádban, ami csúszik is, vizes is, de ő tökegyedül, alig alig kapaszkodva felállt és diadalmasan mosolygott
ja és még egy ami miatt büszke vagyok rá - ha elfárad: leül, nem ordít, hogy nem tud leülni, nem dől el, hanem szépen berogyaszt és csüccs

megvan ennek az álldogálásnak hátránya is, hogy ha nem álmos, akkor nem tudom letenni arra számítva, hogy majd álomba sírja magát - ma délután is állva őrjöngött az ágyában, majd már annyira fáradt volt, hogy ülve, de feküdni, na azt nem!

summa summarum: most aggódjak vagy ne?
a gyógytornász azt mondta, hogy próbáljam kutyáztatni és szerinte el fog kezdeni mászni, de azt is mondta, hogy VAN olyan gyerek, aki NEM problémás, és mégis kimarad a mászás
úgyhogy aggódás nélkül kutyáztatjuk :)