egyetlen egyszer nevetett Maja (hehe-he) de azóta se... kicsit szomorú is vagyok, pedig mindig elmondom neki azt a mozdonyos verset, ami előszörre annyira tetszett neki :)
(sh, shi, hu, beh sok súly, meg se mozdul, friss szenet ha bekapok, messze-messze rohanok)
de a fordulgatásai márnem annyira véletlenek... úgyértem még nem azért fordul meg, hogy jobban lásson, de megfordul... ma reggel is az ágyában, de az a baj, hogy ott beveri a fejét és akkor sír
sajnos zsolti visszament, ezért nem lesz aki felvegye Maját napközben... :( és senki se hallgat vele Beatles-t, mert én ugye elfoglalt anyuka vagyok, inkább netezek :)
most majd jópár napomba belekerül, hogy visszaneveljem Maját arra, hogy nem sírunk ha nem kézben vagyunk :) mert nagyon könnyen megszokja és aztán panaszkodik, ha nem cipelem fel és alá...
na sebaj
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése