Ultrahang - egy jó nagy tüsző nem jó oldalon

Hát ismét voltam ultrahangon...
Van egy nagy tüszőm, szép nagy, de nem jó oldalon, a másik oldalon viszont nem elég nagy.
Ezért a doki azt mondta, hogy hát akkor sajnos ebben a ciklusban felejtős a dolog, most biztos nem lesz inszemináció, mert ahol jó a tüsző, onnan nem tud kijönni, ahonnan meg kijönne, ott még nem elég nagy...
Kár. :((((

Mindenesetre mondta, hogy hát akkor majd a következő ciklusban.

A következő menstruáció 3. napján újra kell szednem a Clostylbegytet - fel is írta - és aztán amjd újra 10.-12. napra kell kérni.

Én azt számoltam, hogy kb olyan dec 3-4 kéne megjönnie, akkor dec 6 körül szedem a gyógyszert és akkor dec 16-18 körül lesz a 10-12. nap, amikor újra mehetek.

Nam is tudom mit mondjak... elszomorodtam, mert esélye sem volt :(

Lilypie

van egy honlap, lilypie.com, ahol mindenféle babás dolgokat lehet csinálni, leginkább ilyen jelölőket, ami mutatja, hogy mennyi idős a baba, hány éves a kisgyerek, vagy hogy hány nap van az ovulációig...

ezt most csináltam a teherbeesésre kalkulálva

Ultrahang - egy közepes tüsző nem jó oldalon

megint voltam ultrahangon, 11-kor
a baloldalon úgy tűnik semmi, a jobboldalon van egy 13x13 mm-s tüsző, ami növöget szép lassan
pénteken megyek újra, ha addig semmi sem lesz a baloldalon, akkor kár, mert a jobb oldalról nem tud kijönni... :(
na mindegy, addig majd esténkétn meditálok rá, hogy a baloldalra is nőjön egy

Ultrahang - túl kicsi tüszők

ma reggel voltam újra ultrahangon, reggel 8-ra voltam beírva... de csak háromnegyed kilenckor kerültem sorra, ez alatt a 45 perc alatt annyira ideges voltam, hogy csak tépdeltem a körömágyam bőrét és ráztam a lábam... Gábor próbált újságot olvasni, de én semmivel nem tudtam foglalkozni, nagyon kimerített az idegesség

aztán végre bejutottam és megcsinálták az ultrahangot, kábé 2 perc alatt, a levetkőzés és felöltözés tovább tartott...

hát nem túl jó a hír, mert mindkét petefészkemben vannak tüszők, több is, nem is kevés... de nem elég nagyok, mert csak kábé 7-8mm, és leaglább egy 20-22mm-snek kéne lenni, ami már elég nagy ahhoz, hogy meg lehessen repeszteni

hétfőn megyek újra, akkor megnézi újból, hátha addigra megnő
ennek elvileg megvan az esélye, mert eleve a 10.-12. napon kellett volna UH-ra mennem, és azért mentem ma, mert a 12. nap pont vasárnapra esett volna, szóval lehet hogy hétfőre megnő.... nagyon remélem

annyira szeretném

szerdán elbizonytalanodtam, hogy akarom-e én ezt most, hogy bírnám-e most, stb, és akkor attól féltem, hogy mi van, ha sikerül, de ma úgy gondolom, hogy az élet így válaszolt a feltett kérdésemre, ha nem akarom, akkor úgyse sikerül, szóval akarom, igenis, nagyon szeretném
nem akarok többet elbizonytalanodni, mert így is lehet hogy csak nagyon sokára sikerül....
azt mondta a doki, hogy ha nem lehet mégse elég jól stimulálni a petefészkeket, hogy tüszőt érleljenek megfelelő módon, és elég angyokat, akkor 3-4 cikluson át próbálkozik stimulációval, de ha nem megy, akkor lombikot fog javasolni...

most megpróbálok egyik napról a másikra gondolkodni, nem ennyir előre, mert abba belehülyülök, és majd alakul valahogy

szomorú szerda

ma nagyon szarul érzem magam, minden bajom van, nem az én napom
egyrészt mérlegeltem, és a múlt héten híztam 2 kilót, úgyhogy most megint 76 vagyok, és nem tudom, hogy ez hova vezet, egy hét alatt, sírhatnékom van, bőgni tudnék, és nagyon félek
attól félek, hogy nem vagyok elég jó, nem állok készen, nem vagyok alkalmas arra, hogy gyerekem legyen, és a szervezetem egyáltalán nem logikusan reagál a dolgokra
bőgtem elég sokat, este anyunál is, már tényleg mindent mondtam, olyanokat is, ami nem igazak...

hogy nem is akarom, pedig nagyon akarom, csak legalább annyira félek is, mint amennyire akarom... hogy kudarcot fogok vallani, hogy nem siekrül, vagy valami baj lesz, hogy én vagyok a hibás...

úgy érzem néha, hogy ez túl nagy teher nekem...
szétsírtam a szemem, és alig ettem... egész nap reggel ettem csak egy zsömlét, és este meg 2 joghurtot... persze hogy nem tudok wcre menni...

pénteken megyek újra ultrahangra, nagyon félek tőle, hogy mi lesz...

Megjött!!!

Na hurrá, a Norcolut meghozta a mensesemet hálistennek. Mondjuk a doki azt mondta, hogy 3-4 nap, erre én persze úgy gondoltam, hogy hétfőn az a minimum, hogy megjön... hát nem. Hétfőn csak jó szarul voltam, fájta hasam, meg szédelegtem, minden bajom volt. Aztán keddre mintha elvágták volna, elmúlt... na mondom remek, akkor mégse jön... már kezdtem nagyon elkeseredni, hogy már ennél az egyszerű ténynél elbukok, pedig hol vagyok még az igazi külsős beavatkozástól...

És aztán tegnap reggel még mindig semmi... hurrá, áh, mondom mindegy, majd csütörtök reggel felhívom a dokit, hogy nem jött meg, hátha akkor majd mond valamit, vagy ad valami erősebb gyógyszert vagy valami... De szerdán, miután kint voltunk a temetőben láttam hogy mégis!!! Fura volt újra ilyesmit látni, érezni, már rég nem volt rá példa. :)

Hát igen, így kerek a világ... a nők véreznek :))))

Szóval most ez van... kicsit fájdogál a pocim, éjszaka fel kellett kelnem, mert annyira megindult, hogy rohantam ki... összevéreztem a pizsimet, még jó, hogy az ágyat meg a lepedőt nem...

Holnap reggel szedem a Clostylbegyt első adagját, és bejelentkeztem ultrahangra, jövő pénteken, 10-én megyek reggel 8-ra.
Megkérdeztem az asszisztenst, hogy a szexuális érintkezéssel hogyan kell kalkulálni. Mondta, hogy jó esetben úgy kell számolni az inszeminációt, hogy hétfő vagy kedd (nov 13 vagy 14) a tüszők nagyságától függően, és az előtt 3-4 nap a legoptimálisabb megtartóztatás.
Szóval ha mondjuk keddre mondják, akkor még pénteken lehet, és akkor szombat-vasárnap-hétfő az 3 nap. De a csütörtök a biztos utolsó... és amúgy meg lehet hogy nem is lesz jó, lehet nem is abban a tüszőben érnek a peték, ami átjárható vezetőjű... szóval mittudomén még.

De így, hogy reggel van, így el tud vinni Gábor és ott is tud lenni velem. Ez úgyis csak egy rövid idő, 10-15 perc, még be is ér 9-re. :)

Vettem újabb két könyvet, az egyik a Terhesség ABC-je, szép nagy, színes könyv, sok hasznos infóval, meg egy praktikus tanácsokat tartalmazó Barátnőim a terhességről című mű :) ami viccesen van megírva, de azért elég komoly témákat taglal.

Hát most úgy érzem, hogy ideiglenesen kicsit felgyorsulnak az események... remélem minden jól megy és minden klassz lesz és pozitív... muszáj pozitívan hozzáállnom, mert másképp nem megy.
Szoktam esténként egy kicsit meditálni, próbálom rávenni a jobb oldali petevezetőmet, hogy az is legyen átjárható :) mármint ilyen kicsit agykontrollos módszerrel... ki tudja, ártani nem árthat, nem? Meg majd az inszeminációnál is akarok majd egy kicsit erre ráhangoltan meditálni, meg ha az sikerül, akkor a beágyazódásnál pláne.

Ja, és november van és bár napközben gyönyörű napsütés volt annyira hideg van, hogy elképesztő, nem is tudtam hazasétálni, mert majd belémfagyott a szusz... még hó is esett azt mondták, de én nem láttam...
Tegnap meg randa taknyos idő volt, remélem nem fáztam meg vagy fel, mert bár nem szokásom, de most pont ez kéne még :)